Már senki nem akar vidéki lakást

Az év leggyengébb forgalmával zárta az ingatlanpiac 2012-t, decemberben csak 6061 adásvétel volt, így tavaly össze­sen 94 302 tranzakciót jegyeztek fel – áll a Duna House elemzésében. Ez 7,5 százalékkal magasabb a KSH által 2011-re publikált 87 700-as darabszámmal. Gyengén alakult a kereslet is decemberben, bár télen amúgy is kevesebb lakást szokta venni.

A tavalyi utolsó negyedév a lakásárak visszaeséséről szólt. Az év eleji fokozott piaci intenzitás az első két negyedévben emel­kedést, a harmadikban már csak stagnálást tudott okozni, de év végére az elapadt lendülettel együtt az árak is visszaestek a korábbi folyamatok mintegy folyatásaként. Az országos lakásárindex 2008 első féléve óta készül, azóta nem volt olyan alacsony szinten, mint most.

A jelenlegi 3 százalékpontos esést (81-re) a vidéki indexek drasztikus zuhanása okozta, amelyet a fővárosi mutatók enyhe emelkedése sem tudott ellensúlyozni. A panellakások országos összesített árindexe tragikus képet mutat. Az index a 2012-es harmadik negyedéves, 3 pontos esése után újabb 3 ponttal mindenkori mélypontjára zuhant 76 százalékpontra. A téglalakások árindexe most 85 pont, ami a múlt év legalacsonyabb értéke-

A vidéki panel a legrosszabb

A vidéki lakásárindexek szerint az igazi nagy vesztesek a panellakások voltak. Mind Kelet-, mind Nyugat-Magyarországon folyta­tódott a harmadik negyedévben elindult esés, így félév alatt mindkét országrészben 8-8 százalékpontos csökkenést szenvedett el a panellakások ára, és ezzel mindenkori mélypontját mutatja. A fővárosban is megindult a panelárak esése a harmadik negyedévben, de az év utolsó három hónapja enyhe áremelkedést hozott. A budapesti téglalakások ára tűnik a leginkább ellenállónak, amely 93 pontra tudott visszaerősödni.

A tavalyi második féléves összesített eladási adatainak legszembetűnőbb eredménye a balatoni megyék, Veszprém és Somogy erőteljes kiugrása. Az itt eladott tégla lakások négyzetméterára (hozzávetőleg 240 ezer forint) nem sokkal marad el a fővárosi átlagtól (265 ezer). Panellakáshoz a legolcsóbb négyzetméter áron Tolna, Borsod-Abaúj-Zemplén és Somogy megyékben jutottak hozzá a vevők, mindhárom helyen 100 ezer forint alatt.

Az összesített budapesti 172 ezer forintos négyzetméterenkénti árral összehasonlítva, vagy akár a nyugati megyék 150 ezer forint körüli árával is hatalmasnak látszik a szakadék. A fővárosban a paneleket kis számban ugyan, de a legdrágábban a második kerületben vásárolták (négyzetméterenként 320 000 forint fölött), de a négyzetméterárak több kerületben is 200 ezer fölé tudtak emelkedni.

Hevesben, Veszprémben és a fővárosban áraztak leginkább fölé

A tavalyi második félévben a Heves megyei eladók voltak a leginkább kompromisszumkészek, a 8 százalékos átlagos árcsökkentésük után a vevők még 11 százalékot tudtak alkudni. Ha csak az alku mértékét vizs­gáljuk a veszprémi vevők még ezt is meghaladták, ott 12 százalékot lehetett lealkudni.

Budapesten az ötödik kerületi eladók szenvedték el a legnagyobb csökkenést, itt 5 százalék árcsökkenés után igen magas, 10 százalékos volt a vevői alku. A VI., X., XVI., és XIX. kerületekben is magas értéket mutatnak, hiszen az összes árváltozás mind a négy kerületben elérte a 14 százalékot.

A fővárosban a kis lakások divatosak

Nincs látványos különbség a vásárlási szokásokban, ha 2012. két félévét összevetjük. Budán és Pesten egyaránt a 40-60 négyzetméter közötti lakásokat vásárolták 40 százalék körüli részarányban és a Duna mindkét oldalán az 5-10 millió forintos lakások voltak a legked­veltebbek. Itt természetesen már nem egyeznek a részarányok, hiszen míg Pesten a vevők 70 százalék költött 5-15 millió között, addig ugyanebben az ársávban Budán a vevők csak 55 százaléka vásárolt, a többi ennél drágábban.

Vidéken szintén nincs a két félév összevetésé­ben lényegi eltérés. Pest megyében a 40-60 és a 60-80 négyzetméter közötti méretkategóriák voltak a legnépszerűbbek (együtt 45 százalék). Ugyanitt a lakásáraknál látható, hogy az 5-10 millió közöttieket vették legnagyobb arányban (32 százalék), de a 40 millió fölötti kategóriára is jutott még 4 százalék. A közép-magyarországi régión kívüli megyékben ez az ársáv már csak a vevők 1százalékát tette ki, itt a vevők fele (52 százalék) költ az 5-10 millió közti ársávban, sőt a 20 millió forint fölötti vevők összesen nem érték el a 10 százalékot.