Gyurcsány ötletéből szlovák játék lesz
További Gazdaság cikkek
- A nagy ingatlanpiaci dilemma: megzabolázhatók-e az elszabadult árak?
- Havi egymillió forintos fizetéssel csábítanának dolgozókat a budapesti karácsonyi vásárra
- Nyitott a munkahelyváltásra a fehérgalléros dolgozók többsége
- Visszavonta a Mol minősítését a Moody's
- Felolvasták Nagy Mártonnak, melyek most a legnagyobb problémák a vállalkozók szerint
Áfalottó bevezetését tervezi még az idén a szlovák pénzügyi tárca, amely így szeretné növelni az államkassza áfabevételeit – közölte a pozsonyi Pravda pénteken. Az ötlet egyébként csak Szlovákiában új, nálunk nem: 2008 őszén a Gyurcsány Ferenc vezette magyar kormány jelentette be, hogy számlakérős nyereményjáték indításával próbálja a feketegazdaságot visszaszorítani. A játékban bármely magyar állampolgár részt vehetett, aki beküldött egy legalább ezer forint értékű, valamilyen szolgáltatás igénybe vételéről szóló számlát.
A 2009 elején indított, Tiszta haszonnak nevezett akció népszerű volt, az első hónapban 36 399-en pályáztak. Hogy pontosan mennyi volt a számlák értéke, azt nem tudni – minimum 36,399 milliónak lennie kellett –, így azt sem, hogy azokból mennyi adó folyt be az államhoz. Azt viszont igen, hogy a játék első hónapjában tízen nyertek egy-egymillió forintot. Októberre már több mint kétszáznegyvenezer beküldött számlát eredményezett a magyarországi kezdeményezés.
A szlovák szaktárca mostani elképzelése szerint a szerencsejátékban bárki, akár már egyetlen üzleti számlával részt vehetne, méghozzá oly módon, hogy az állami szerencsejátékok üzemeltetőjének (Tipos) fiókjaiban vagy a játék honlapján bejegyeztetné a számla azonosító kódját. A „lottóval” a számlán szereplő összeg nyerhető majd vissza. Az állami számla-szerencsejátéktól – amelynek részleteit még most dolgozzák ki – az adóelkerülések csökkentését, valamint a számlakérés gyakorlatának lakossági népszerűsítését várja a tárca; ugyanez volt a magyar kezdeményezés motorja is.
"Hosszú távú problémát jelent Szlovákiában, hogy a költségvetésbe nem annyi adó folyik be, amennyinek kellene" - magyarázta az ötletet Peter Kazimír pénzügyminiszter, aki szerint a számlalottó úgy ösztönzi majd a vásárlókat számlakérésre, hogy közben nem növeli az üzletek adminisztratív terheit.
Hasonló szerencsejátékra Európában egyedül Máltán akad példa, ám az alapötlet Tajvanról származik, ahol már a múlt század 50-es éveitől sikerrel alkalmazzák ezt a módszert az adóbevételek növelésére. A pozsonyi lap szerint a számlalottó bevezetését követően Tajvanon 75 százalékkal emelkedtek az állam adóbevételei, Máltán pedig 130 millió euró többletet sikerült az államkasszába juttatni.
Bár a szlovák szaktárcának nem ilyen vérmesek a reményei, meggyőződésük, hogy a játék "megszólítja majd az embereket", annak ellenére, hogy Szlovákiában a nyeremény lényegesen alacsonyabb lesz, mint például Tajvanon. Míg ugyanis az ázsiai országban akár 300 ezer eurót is nyerhetnek a számlákkal szerencsét próbálók, addig Szlovákiában a számlán szereplő összeget adná nyereményként az állam.
"A szerencsejáték résztvevői azt az összeget nyerhetik vissza, amelyet az adott árura vagy szolgáltatásra elköltöttek. Meggyőződésünk, hogy az ötlet csupán ennek lehetősége miatt is komoly érdeklődésre talál" - nyilatkozta az elképzelés kapcsán Radko Kuruc, a szlovák pénzügyminiszter tanácsadója. A számlalottó - a minisztérium ígérete szerint - már ebben az évben elindul.