- Gazdaság
- hig
- gazdasági összefoglaló
- költségvetés
- nyugdíj
- nfü
- recesszió
- gazdaságpolitika
- matolcsy györgy
- gyuris dániel
Matolcsy megszólalt, drágult az euró
További Gazdaság cikkek
- Autót venne a munkáshitelből? Mutatjuk, hogy miért nem érdemes
- Több napra leállt az ügyintézés az MVM online oldalán és alkalmazásában
- A drónbizniszbe is belecsap a 4iG, amely nemrég az űriparban kezdett terjeszkedni
- Több száz milliárd forintos kárt okoznak a csalók, egyetlen fegyver van ellenük
- Rendeletmódosítással változtatna a kormány a személyi okmányok kiállításán
Tíz éve nem volt olyan alacsony a költségvetési deficit, mint 2012-ben – derült ki a héten, a nemzetgazdasági tárca által közzétett előzetes államháztartási adatokból. A tavalyi hiány 607,5 milliárd forint volt, ami több a törvényben eredetileg vállalt 576 milliárdos előirányzatnál, de kedvezőbb az év közbeni módosítással 672 milliárdra tornászott célnál (holott például a titkos fegyvernek gondolt adóamnesztia kudarc volt).
Dicsőség helyett
Ez alapján akár Matolcsy György megdicsőülését is hozhatta volna a hét – de nem hozta. A nemzetgazdaság minisztere bizonyára nem olvasott korábban sem Trabanthoz adott használati utasítást, sem Esterházy Pétert, vagy ha igen, akkor is elfelejthette ezeket a sorokat: „A Trabant útfekvése kitűnő, és gyorsulása kifogástalan. Ez azonban nem szabad, hogy könnyelműségre csábítson.”
Ő és a kormány ugyanis az elmúlt héten könnyelműségek egész sorára csábítódott. Bár az még egy örömteli hír volt, hogy újra lesz gazdasági konzultáció, de ezt egy csomó rossz hír ellentételezte. Például kiderült, hogy négymilliárd euróval csökkent a devizatartalék, és bár a kormány megint megegyezne a bankokkal – amelyek bizony áthárították a csekkadót –, a megbízott bankszövetségi elnök, Gyuris Dániel szerint könnyen a vesztesek között lehetünk.
Ezek azonban még csak az intő jelek, akárcsak az, hogy hároméves mélypontot produkálva szakadékba zuhant a magyar ipar, vagy az, hogy már senki nem akar vidéki lakást, vagy az, hogy öt magyar munkavállalóból négy azt gondolja, ennél már csak rosszabb lesz vagy az, hogy aki csak teheti, menne el az országból, és sokan külföldre menekíthetik a pénzüket is a bizonytalanságok miatt. Az intő jelek mellett sokkal rosszabbak maguk a könnyelműségek. Ami kezdődött azzal, hogy Matolcsy, akit esélyesnek tartanak leendő MNB-elnöknek – bár a Capital Economics szerint ő lenne a legrosszabb választás – azt mondta, hogy a jegybankkal támogatná a növekedést.
El sem tud képzelni kiszámíthatóságot
Majd szokásos csütörtöki Heti Válasz-cikkében nemcsak arról írt, hogy a világunk nem normális – kifejtve, hogy el sem tud képzelni kiszámítható, racionális döntést –, hanem arról is, hogy hibás volt a túl erős forinton alapuló monetáris politika. Ennek aztán meg is lett a hatása: a csütörtök reggel még 290 forint alatti euróárfolyam két nap alatt elszállt. Csütörtökön még csak 293 felett volt az euró, és innen enyhén vissza is esett az árfolyama péntek reggelre, a hét utolsó napján már a hét hónapja nem látott szintet, a 297 forint fölötti is elérte az euró ára.
Hamecz István, az MNB korábbi igazgatója szólt ugyan, szintén a Heti Válaszban, hogy a kormány megnyerhetetlen és rossz háborút vív – aminek jól látható jele, hogy az elvileg csökkenő államadósság ellenére soha nem volt akkora kamatfizetési kötelezettsége az államnak, mint idén lesz –, de ez nemigen hatott. Sőt, Orbán Viktor miniszterelnök a hétvégén már arról beszélt, hogy Magyarország gazdasági rendszerváltást hajtott végre 2010 és 2012 között, aminek köszönhetően versenyképes lett az ország – mondjuk az adatok mást mutatnak, egy őszi adatsor szerint akkorát zuhantunk tavaly, mint korábban soha.
Két nap, két százalék
A könnyelműségre való hajlam azonban nemcsak abban mutatkozott meg, hogy Matolcsy néhány mondattal két nap alatt két százalékkal tudta gyengíteni a forintot (még szerencse, hogy a devizahitelesek újabb segítséget kapnak az új forintos szuperhitellel). Hanem abban is, hogy mint az Index megtudta, kormányzati körökben ismét előkerült a 13. havi nyugdíj ötlete, ami Szép-kártyán vagy a még tovább terjeszkedő Erzsébet utalványon érkezhet, és történetesen nem sokkal a választások előtt.
Nem sokkal később az is kiderült, hogy nem rendszeres, hanem csak egyszeri juttatást kapnának a nyugdíjasok, és hogy a történet még inkább a latin-amerikai politikai kultúrát idézze, ez a 280 milliárd forint körüli, a GDP 1 százalékára rúgó ajándékot történetesen tényleg éppen a választások előtti hónapokra időzítené a kormány. És ha már nyugdíjak: a héten felmerült, hogy az év végén szigorított nyugdíjszabályok, a kényszernyugdíj miatt 70 év legyen a nyugdíjkorhatár az egészségügyi dolgozóknál, és kiderült az is, hogy a nagy szigorítás a politikusokat nem érinti majd.
Bizonytalan bevétel, bátor költekezés
Az idei költségvetés nemcsak a választási cukorkának szánt nyugdíjas-szavazatvásárlás miatt kerülhet veszélybe. Hanem azért is, mert egyre inkább úgy tűnik, hogy borulni fog az e-útdíj-tender, miután a győztes pályázót otthagyta az egyik legfontosabb alvállalkozója, márpedig ebből 75 milliárd forintos bevételt várt a kormány erre az évre. A kormányzati szervek közben gondtalanul költenek: hatnapos munka nyolcszázezret ért, tanácsadásért havi több milliót fizettek, távol-keleti tanulmányútra is futotta.
Néhány napon belül összességében 355 milliárd forintnyi bizonytalanság keletkezett a kamatterhekkel jócskán lesúlyozott idei büdzsében, ami a forintgyengüléssel és a negatív reálgazdasági folyamatokkal együtt aggasztó évkezdetet jósol. Pláne, hogy a hírek szerint újabb államosításra is készül a kormány miután nemrég több milliárd forintért beszálltak a veszteséges húsüzemek elvileg önkormányzati, gyakorlatilag mégis állami megmentésébe.
Visszatérve a közlekedésre: a héten ismét drágult a benzin, mostantól újra két műszakban termel a Suzuki és törölték a csődközelben lévő Aerosvit több járatát. A légi közlekedésben figyelemreméltó hír volt az is, hogy égnek a Dreamlinerek: két nap alatt két gép is meghibásodott, egy hét alatt négyszer volt műszaki hiba, így most átfogóan kivizsgálják a repülők biztonságosságát. Vizsgálat volt egy magyar biztosítónál is: a 30 ezer tagot számláló, 45 milliárdos vagyonú Dimenzió vezetőinek nagyobb része le is mondott, mert úgy érezték, kívülről manipulálják a biztosítót, ami miatt a pénzügyi felügyelet is aggódik.
Nullák nullák hátán
A héten kiderült az is, hogy lenullázzák a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget, miután a 8200 milliárd forintnyi uniós támogatás elosztásáért felelős hivatal csődöt mondott. Milliárdos tétel, de kevesebb nullával az az 52 milliárdos összeg is, amit a távhő árának csökkentése miatt a cégek kapnak kompenzációként a kormánytól – ez újabb lépés az idei költségvetés fellazítása felé. A lakossági rezsicsökkentés viszont a vállalatok fizetik meg: több tízezer vállalkozás rendszerhasználati díja emelkedik 10-15 százalékkal. Egy vállalkozásnak viszont jó hírrel indult az év: a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Hung-Ister 1,645 milliárdot kap a Szerencsejáték Zrt.-től, amelynél egyébként még mindig csak tesztelik azt új sportfogadási oldalt, amit a tavalyi futball Eb-n tervezték indítani.
A világot is a milliárdok tartják izgalomban. Pontosabban egyetlen milliárd, ami egyetlen pénzérmében testesülne meg, és amivel Matolcsynál is unortodoxabban, Veres Jánosnál is trükkösebben úszná meg Amerika a világgazdaságot fenyegető válságot. A válság egyébként Európában sem enyhül, hatalmas ciprusi leminősítést hozott a hét, amin az is kiderült, hogy a görög gazdaság negyede fekete, de a csúcstartó Bulgáriában 30 százalék fölött van ez az arány. Küzdenek a feketegazdaság ellen a horvátok is, akik a bolgár ötletet nálunk hamarabb vették át, és máris bekötötték a pénztárgépeket az adóhivatalba.
És ha már a környéken járunk: a héten kiderült, hogy Szlovákia már Csehországot is beérte, miután 2001 és 2010 között a szlovák volt az EU legdinamikusabban fejlődő gazdasága. Igaz, ez a fizetéseken nem látszik, azon viszont igen, hogy olcsóbb lett az ország adóssága. Az áfalottójával Gyurcsány ötletét átvevő ország gazdaságát meghatározó autóiparra viszont stagnálás vár idén. És ha valahol a legjobb is rosszul áll, annak meg is van az eredménye: londoni elemzők nem várnak semmit jót Kelet-Európától, míg az EBRD elnöke arról beszélt, hogy Kelet-Európa csendben rohad, és már megint ötven évre vagyunk attól, hogy utolérjük a nyugatot.