A szegények ne sírjanak, dolgozzanak

Nem siránkozni kell, vagy irigyelni azt, akiknek több a pénze, hanem kevesebbet inni, dohányozni, és többet dolgozni – ez a receptje Gina Rinehartnak, aki 30,1 milliárd dollárt örökölve vált ausztrál bányamágnássá és a világ leggazdagabb nőjévé – írja a Conclude Daily Gold.

Nem monopólium milliomossá válni, szól az 59 éves Rinehart másik aranyköpése, noha ő beleszületett a nagy pénzbe. Szülei, a néhai Lang Hancock és Hope Margaret Nicholas ráhagyták az 1955-ben alapított Hancock Prospecting ausztrál bányacéget, ezzel pedig ővé lett a világ legnagyobb vasérckészletét rejtő nyugat-ausztráliai Pilbara régió feltárási joga.

A nő szavait üzletei érdekei vezérlik. Rinehart a 2011-ben bevezetett ausztrál bányajövedelem-adó (mineral resources rent tax, MRRT) miatt akadt össze igazán a kormányzattal, a vitának pedig az ő cége a fő vesztese.

Amikor például azt állítja, hogy az üzletellenes kormányzati politikák miatt vannak szegények, amin az ausztrál hatóságok úgy segíthetnének, ha csökkentenék a bérminimumot és az adókat, azzal érvel, hogy a vele konkuráló bányatársaságok éhbérért, napi 2 dollárért foglalkoztatják alkalmazottaikat.

Köztudott, hogy az ottani alacsony bérek miatt Afrikában gyakoriak a véres sztrájkok. Julia Gillard ausztrál miniszterelnök azonban kijelentette, hogy kormánya a jövőben is tisztességes fizetést és munkakörülményeket biztosít a kontinensen munkát vállalóknak. Azzal is hazabeszélt Rinehart, hogy az Ausztráliában befektető milliárdosok és milliomosok tehetnek a legtöbbet a fiatalokért és a szegényekért.

A birodalmát 2010-ben médiavállalkozásokkal erősítő – övé Ausztrália vezető médiavállalkozása, a Fairfax Media többsége és jelentős részesedése van a Ten Network Holdingsban is – bányamágnást a Forbes Asia és a Business Review Weekly (BRW) 2011-ben Ausztrália leggazdagabb emberének választotta, az BRW pedig tavaly májusban a világ leggazdagabb nőjének kiáltotta ki. Ezzel megelőzte Christy Waltont, a Wal-Mart amerikai üzletláncot alapító Sam Walton egyik fiának özvegyét is.

Az örökségből meggazdagodott Rinehart gyermekeivel szemben is farizeus, nem hagyja, hogy azok hozzá hasonló módon jussanak vagyonhoz. Nemrég 2068-ra tolta ki, hogy megörökölhessék a 3,1 milliárd dolláros családi vagyont, aminek legértékesebb eleme a Hancock csaknem egynegyedes részesedése. Ha ezt a gyerekek megérik, már nyolcvanas, kilencvenes éveikben járnak majd.

A három legidősebb gyermek 2011-ben pert indított, hogy megszüntessék anyjuknak a családi vagyon feletti kizárólagos rendelkezési jogát. A per elindulását követően ugyan Rinehart lazított, néhány kizárólagos jogát feladta, de a bíróság szerint ez nem változtatott azon, hogy még mindig az ő kontrollja alatt maradt a cég, és megvan a veszélye, hogy a vagyonból kiment majd részeket.

A bíróság döntését megelőző napon egyébként Nyugat-Ausztrália Legfelsőbb Bírósága elutasította a Hancock Prospecting beadványát, amelyben visszakövetelte a Rhodes Ridge vasércbánya 25 százalékos részesedését a bányász konkurens Wright Prospecting Ltd.-től. Ezzel a cég fele a Wrightnál maradt, a másik felét a világon második legnagyobb vasércbányász, emellett jelentős arany-, gyémánt- és ezüsttermelő, brit-ausztrál Rio Tinto birtokolja.