Havi 143 ezerből él a magyar

A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézmények­­­­nél és a KSH meg­fi­gyelt nonprofit szer­ve­zeteknél novemberben a bruttó átlag­ke­re­setek 4,6, a csa­ládi ked­vez­mény fi­gye­lem­bevé­te­le nélkül számított nettó átlagkeresetek 2 százalékkal ha­ladták meg az előző év azo­nos időszakit – közölte a statisztikai hivatal pénteken.

A nettó kereset 142 900 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 99 800, a szellemi foglalkozásúaké 188 600) forint volt. A közfoglalkoztatás ha­tását kiszűrve a nettó keresetek átlaga 3,6 százalékkal emelkedett. A versenyszférában a nettó keresetek 4,2, a közfoglalkoz­tatot­tak nélküli köz­szfé­rában 2,3, a nonprofit szervezeteknél 4,4 százalékkal nőttek egy év alatt. Mindegyik érték a fizetés értékének csökkenését jelzi, hiszen novemberben 5,2 százalékos volt a fogyasztói árak emelkedése.

Közmunka bruttó 73 ezerért

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 221 200 forint volt. A vállal­ko­zá­soknál dolgozók átlagosan 231 400, míg a közszférában – a nem közfoglalkoztatás keretében – foglalkoztatottak 214 400 forintot kerestek. A köz­fog­lalkoztatottak átlag­keresete 73 100 forint volt. Nem­zetgazdasági szinten a bruttó kerese­tek 4,6 százalékkal  (közfoglalkoztatottak nélkül 6,3 százalékkal) haladták meg a 2011. január–novemberit. Az átlag­kerese­tek a verseny­szférában 7,2 százalékkal nőttek. A költségvetés te­rü­letén a közfoglalkoztatás sú­lyá­nak növekedése miatt csökkent az átlagkereset, e hatást kiszűrve átlagosan 4 százalékos volt a bruttó emel­kedése.

A legtöbbet fi­ze­tő gaz­da­sági ág továbbra is a pén­zü­gyi, biztosítási tevékenység volt (452 300 forint), ezt az információ és kom­mu­ni­ká­ció (405 400 forint), valamint az ener­giaipar (villamosenergia-, gáz-, gőz­ellátás, légkon­dici­onálás) követte (397 000 forint). A leg­keve­sebbet a szál­láshely-szolgáltatás, vendéglátás (139 500 forint), a humán-egészség­ügyi, szo­ciális ellátás (150 900 fo­rint), illetve a mezőgazdaság, erdő­gaz­dálko­dás, halászat (160 800 fo­rint) ágakban dol­gozók kerestek.

Tavaly január–novemberben a költségvetési szférában a teljes mun­ka­idősök mintegy 56 százaléka (a közfog­lal­koztatottak nélküli létszám 62,2 százaléka) átlagosan 10 100 fo­rintnyi, az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó kompenzációban részesült. A közfoglalkoztatottak nélkül, de a kompenzáció figyelembevételével számított növekedés így a közszféra területén 5,7 százalék volt.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset 2012. január–novemberben átla­gosan 5,4 százalékkal – ezen belül a versenyszférában dolgozóké 8,1 százalékkal – haladta meg az egy évvel korábbit. A költ­ségvetési intézményeknél dolgozók – közfoglalkoztatottak nélkül számított – alap­il­let­ménye 4,4 százalékkal nőtt. A növekedés dön­tően a humán-egészségügyi, szociális ellátás ágak­ban kö­vetkezett be a 2012. évi garantált bérminimum-vál­to­zás, továbbá a 2012. januártól esedékes, de 2012. júliusban kifizetett béremelés miatt.

A 233 200 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 3,5 százalékkal volt magasabb a 2011. ja­nuár–novemberinél. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 5,1 százalék volt – olvasható a KSH közleményében.

A legalább 5 főt foglalkoztató cégeknél 1,817 millióan dolgoztak, 36 300-zal kevesebb, mint egy ével korábban. A költségvetési szfé­rá­­ban dolgozó 752 ezer emberből átlagosan 91 ezren voltak közfoglalkoztatottak keretében; a létszámuk az éve első tizenegy hó­nap­j­­ában négy­szerese volt az előző évinek. Összessé­gé­ben a nemzet­gaz­daságban az 5 fő feletti vállal­ko­zá­­sokban, a költségvetési szférában (a közfog­lalkoztatottakkal együtt), valamint a megvizsgált nonprofit szer­ve­­ze­teknél 2,675 millióan álltak alkalmazásban, 19,4 ezerrel kevesebben, mint egy évvel korábban.

Egyszeri megugrás

„Egyedi tényezőre vezethető vissza, hogy novemberben 5,4 százalékkal nőttek a bruttó átlagbérek” – nyilatkozta Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője az MTI számára. A közszférában történt egy egyszeri kifizetés, ami a közfoglalkoztatottakat is belevéve átlagosan 25 540 forint, nélkülük csaknem 30 ezer forint volt. Ez megdobta a bruttó bérek emelkedését, a közszféra közfoglalkoztatottak nélküli béremelkedése 9,5 százalékos volt az előző év azonos időszakához képest.

Az alapvető tendenciák nem változtak. A vállalkozásoknál a bérnövekedést erősen befolyásolta a tavalyi elvárt béremelés, valamint a minimálbér emelése. Az elemző kitért arra is: az adatok alapján a szektorban a legalább öt főt foglalkoztatóknál 2,4 százalékos volt az éves létszámcsökkenés. A kötelező emelések miatt ugyanis a vállalkozások egy része elbocsát munkavállalókat, esetleg a szürke-fekete gazdaságba vándorolnak át a foglalkoztatottak. Az egyszeri kifizetés miatti 5,4 százalékos bruttó bérnövekedés még mindig csak az 5,2 százalékos novemberi infláció körül maradt. A várakozások szerint az idén a bruttó bérindex kisebb lehet, de emellett valószínűleg az infláció is érdemben alacsonyabb lesz.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint idén több változás is várható. Az infláció lényegesen alacsonyabb lehet a tavalyinál, így a minimálbér-emelés mértéke alatt marad majd. Ezért az alacsony jövedelműek reálbére kismértékben ugyan, de növekedni fog. A magasabb jövedelműek esetében a félszuperbruttó idei kivezetése önmagában körülbelül 4 százalékkal emeli a nettó béreket, a bruttó bér változása nélkül is. Így ebben az évben a tavalyival ellentétben a nettó bérnövekedés meghaladja majd a bruttót. Lehetséges, hogy kis reálbér-növekedés is lesz az idén.

Matolcsyék bajnaiznak

A Nemzetgazdasági Minisztérium pénteki közleménye szerint 2013-ban – köszönhetően a csökkenő inflációnak, az arányos, egykulcsos adórendszer véglegesítésének és az újabb nagyarányú minimálbér-emelésnek – reálbér-emelkedés valósulhat meg. „Erre is komoly veszélyt jelentene Bajnai Gordon és az Együtt 2014 a minimálbéreket csökkenteni szándékozó javaslata” – jegyzi meg a minisztérium.

Az NGM kiemeli: novemberben a versenyszférában mért bruttó átlagkeresetek 6,2 százalékkal, míg a családi adókedvezmény figyelembe vétele nélkül számított nettó bérek 3,8 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. A 2011-ben tapasztalt dinamikus növekedéshez viszonyítva a nettó bérek visszafogottabb alakulása elsősorban a közfoglalkoztatás súlyának növekedésével magyarázható. Novemberben 60 százalékkal dolgoztak többen a közfoglalkoztatás keretein belül, mint egy évvel korábban.