Kevesebbet eszünk, de többért

Az élelmiszerek, illetve napi fogyasztási cikkek forgalma az eladott árumennyiséget tekintve együttvéve 8 százalékkal csökkent 2007-től, miközben csaknem 700 milliárd forinttal többet hagytak az áruházak pénztáraiban a vásárlók. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) által ismertetett adatok szerint az élelmiszerek fogyasztói árszintje a vizsgált időszakban összesen másfélszeresére nőtt, a mezőgazdasági alapanyagárak együttes változása 70 százalékos volt. Szerepet játszott az árváltozásokban az is, hogy az élelmiszerek általános forgalmi adókulcsa a 2006-ban 15-ről 27 százalékra emelkedett (kenyér- és tejfélék áfakulcsa 18 százalékos).

Az egyes időszakokban változott, hogy melyik termékek húzták fel legnagyobb súllyal az árakat. Tavaly a 12 százalékkal dráguló sertés- és marhahús, illetve a 36 százalékkal dráguló tojás, míg az előző évben az étolaj, a liszt, a cukor és a burgonya ára emelkedett az átlagosnál jelentősen nagyobb mértékben.Tavaly nyomon követhető volt, hogy az árnyomás erősödése miatt zsugorodott a piac. Az első negyedévben még szerény mértékben nőtt az élelmiszer-fogyasztás, majd a 7-8 százalékos áremelkedést követően   hullámzó ütemben csökkent.

Idén az lesz a döntő kérdés, hogyan alakulnak a mezőgazdasági alapanyagok árai. Várhatóan mérséklődhet az eddigi árfelhajtó hatás, a hazai mezőgazdaság kilátásai jobbak, az európai fogyasztói piac válsága pedig nem húzza fel a kivitelt. Ugyanakkor a gazdaság teljesítménye megreked a mostani szinten, így nem nőnek a reáljövedelmek, ezért a vásárlók nagyobb áremelkedést nem bírnak el. A kereskedők szerint a szinten maradás egyik legfontosabb feltétele, hogy a mezőgazdasági alapanyagok, valamint az élelmiszeripar árai ne emelkedjenek túlzott mértékben, ennek nyomán pedig a fogyasztói árak növekedése ne legyen 4-5 százaléknál nagyobb.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!