Eddig tartott az adósmentés?
További Gazdaság cikkek
- Jelentősen megváltozhat a budapesti lomtalanítási rendszer
- Különös indokkal szünteti meg a kormány a paksi különleges gazdasági övezetet
- Több mint 7,7 milliárd forintot ad a kormány a budapesti egészségügy fejlesztésére
- Autót venne a munkáshitelből? Mutatjuk, hogy miért nem érdemes
- Több napra leállt az ügyintézés az MVM online oldalán és alkalmazásában
Az árfolyamgáttal kapcsolatos változtatási javaslat esetén a bankszövetség készen áll arra, hogy megvizsgálja annak költségeit, megvalósíthatóságát, közölte Sütő Ágnes, a Magyar Bankszövetség kommunikációs vezetője az MTI érdeklődésére kedden.
A Portfolió kedden azt írta: a bankszövetség egyetért azzal a céllal, hogy az adósmentő programot akár az árfolyamgát módosításával véglegesen le kell zárni. A Magyar Bankszövetség kommunikációs vezetője hangsúlyozta: a bankszektor fontosnak tartja, hogy a hitel-visszafizetési problémákkal szembesülő ügyfeleknek szervezett és szabályozott módon segítséget tudjon nyújtani. Hozzátette: ennek megfelelően a bankszektor támogatta az árfolyamgát márciusi végéig történő meghosszabbítását is, amelytől a jogosult ügyfelek több mint felének csatlakozását várják.
Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke múlt héten a Heti Válasz című lapnak adott interjúban azt mondta, hogy további hét évvel kellene meghosszabbítani az árfolyamgát határidejét, tekintettel arra, hogy a devizahitelek hátralévő átlagos futamideje 11-12 év, és az árfolyamgát öt évre nyújt védettséget az árfolyamingadozás ellen. A Fidesz helyeseli a PSZÁF felvetését az árfolyamgát meghosszabbításának lehetőségéről, azzal ugyanis még több devizahiteles család szociális biztonsága erősödhetne - fogalmazott a múlt pénteken a kormánypárt kommunikációs igazgatója.
A PSZÁF összesítése szerint a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások november 30-ig 90 530 gyűjtőszámlát nyitottak meg devizaalapú jelzáloghiteles ügyfeleik igénylése alapján. Mivel a lehetséges igénybe vevők teljes köre közel 450 ezer fő, az érintettek mintegy 23,3 százaléka lépett már be az árfolyamgát konstrukcióba. A rögzített törlesztési árfolyamú devizakölcsönök teljes állománya november végén 839 milliárd forint volt, amely a lehetséges teljes devizahitel-állomány valamivel több mint egynegyede (27,2 százaléka). Az árfolyamgát konstrukcióban részt vevő gyűjtőszámla-hitelesek eddig 3,279 milliárd forint kamat megfizetése alól mentesültek. Az eredetileg tavaly év végén lejáró határidőt a jogalkotó meghosszabbította, így az árfolyamgát szerződés megkötését a hiteladósok 2013. március 29-ig kezdeményezhetik a devizakölcsönt nyújtó pénzügyi intézménynél.
Az árfolyamgát révén a devizahitelesek havi törlesztési terhei minimum 3 évre, de maximum 2017. június végéig mérséklődnek és kiszámíthatóvá válnak (egy svájci frankot 180, az eurót 250, a japán jent 2,5 forinton lehet törleszteni). A devizaárfolyam-változások hatásai a hitel törlesztő részleteiben ugyanis a rögzített időszak alatt nem jelennek meg: az aktuális piaci és a rögzített árfolyam közötti különbözet a forint gyűjtőszámlára kerül. A hitel gyűjtőszámlára kerülő kamatrészének megfizetését az állam és a pénzügyi szolgáltatók magukra vállalták, azaz az adós tartozásának e részét elengedik. Ugyanakkor a gyűjtőszámlán felhalmozott követelés után a pénzügyi szolgáltatók a budapesti bankközi kamatlábnak megfelelő kamatot számítanak fel (a közszférában dolgozók ehhez kamattámogatást kapnak).