300 forint fölé gyengül az euró
További Gazdaság cikkek
- Bár a vállalatok terheit emelik a bankok, a végén a magyar emberek fizetnek
- A Zsolnay többségi tulajdonosa levédetné a „Dubai Csoki” kifejezést
- Barna Zsolt: A legtöbb bankadót fizetjük – akkor milyen állami hátszélről beszélnek?
- A Mol gázüzemet és kutatás-termelési eszközöket vásárol Kelet-Magyarországon
- Átfogó fejlesztési programot indít a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó alapítvány
Hétfőn kora délután átlépte a 300 forintos árfolyamot az euró a devizapiacokon. Az euró árfolyama reggel még 297 forint alatt volt, majd egy után nem sokkal 300,035 forintra emelkedett a Portfolio.hu adatai szerint. Az euróval szemben ma reggel óta majdnem 1 százalékot gyengült a forint, ilyen mélyen legutóbb tavaly nyáron volt az árfolyama.
Drágul a frank és a dollár is
A forint gyengülése más devizákban is jelentkezett. A svájci frank ára ismét 241 forint közelében van, majdnem 1 százalékkal drágább a reggeli, 238 forint körüli értéknél. Az amerikai dollár árfolyama 220,77 forintról 223 forint fölé emelkedett.
A Portfolio.hu szerint részben azért gyorsult fel a forint gyengülése, mivel a 298,6 feletti euróár elérése kiütötte a forint vételi megbízásaihoz társuló úgynevezett stop-loss megbízásokat. A gyengüléshez hozzájárul az ezúttal az egész régiót sújtó negatív befektetői hangulat, „az utóbbi egy-két órában nemcsak a forint, hanem az összes többi régiós deviza is nyomás alá került, így most általános gyengülésről beszélhetünk” – írja laptársunk. A devizák gyengülésének mértéke a térségben 0,4-0,8 százalék közötti.
A 300-as szint elérése után, ahogy ez az ilyen lélektani határok elérésénél lenni szokott, egy kicsit korrigált az árfolyam, a kereskedés visszatért előbb a 298,8-299-es tartományba, majd nem sokkal később a 298,5 forint körüli szintig.
A forint gyengélkedése december második felében kezdődött. Az euró december elején még jellemzően 275-280 forint közötti árfolyama akkor ment 285 forintra, amikor Matolcsy György – akit a kormányzati körökben az MNB-elnökségére legesélyesebbként emlegetnek – bő egy hónapja úgy fogalmazott, hogy lesz stratégiai szövetség a kormány és a jegybank új vezetése között.
Az igazán dinamikus gyengülés az év végétől indult, a karácsony előtti napokban azt mondta Matolcsy, hogy bátran élni kell a szokatlan jegybanki eszközökkel – ekkor érte el hosszú idő után először a 290-es szintet az árfolyam. Majd két hétig a 288-291-es szűk sávban mozgott, míg meg nem jelent az a Heti Válasz-cikke a miniszternek, amiben hibásnak nevezte az erős forintot eredményező árfolyampolitikát.
Sötétben bujkáló spekulánsok
Azóta folyamatosan, kis lépcsőkben drágul az euró, bár a miniszter és az NGM cáfolni próbálta, hogy Matolcsy gyengítené a forintot. „Újra spekulálnak a forint ellen” – ezzel a címmel adtak ki közleményt épp két hete. Abban az általuk „a világ egyik legbefolyásosabb pénzügyi elemzőjének” minősített Nouriel Roubinit hibáztatták a forint árfolyamának csütörtöktől kezdődött gyengüléséért.
Szerintünk annak nem a miniszter aznapi cikke, hanem Roubini cégének két nappal korábbi elemzése volt az oka; egyértelműnek nevezték, „hogy nem a nemzetgazdasági miniszter cikke miatt gyengül a hét közepe óta a forint, hanem – ahogy az a spekulánsokra oly jellemző – ők csupán egy ürügyet kerestek, ami mögé elrejthették támadásukat”.
Mit csinál most a jegybank?
Samu János a Concorde makroelemzője szerint nem látni a forint gyengülését magyarázó hírt a piacon, a 300 forintos euró ugyanakkor lélektani határ, ha azt tartósan átütik a jegyzések, a 305 forintnál lehet a következő ellenállási szint. Ha azt is átviszi az árfolyam, legközelebb várhatóan csak 320 forint körülről pattanhat vissza a forint.
Samu szerint a következő napok fontos kérdése, hogy a monetáris tanács ilyen árfolyam mellett folytatja-e a kamatcsökkentést. A kamat tartása a piacnak is hangsúlyos jelzés lehet és a forint erősödését eredményezi. A legnagyobb kérdés az árfolyam szempontjából továbbra is a következő jegybankelnök személye, egy a piac számára is megnyugtató döntés jelentős erősödést hozhat.
Minden gyengül, ami kockázatos
Nem csak a forint, minden kockázatos deviza gyengül - mondja Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója. Szeirnte tavaly az év utolsó öt hónapjában voltak kifejezetten sikerdevizák, melyek sokat erősödtek, például a koreai won és a fülöp-szigeteki pezó. Ezeken kívül bizonyos dél-amerikai devizák, például a mexikói pezó is sokat erősödött, de ezek most mind megfordultak, gyengülnek, ugyanúgy, ahogy a forint.
Duronelly azt mondja, a forint teljesítménye régiós szinten sem kiugróan rossz. A lengyel zlotyval szemben az év eleje óta a 70-72 forintos sávban mozgunk, és ebből a sávból a mai gyengüléssel sem léptünk ki. Tehát „nem Roubini shortolja a forintot, minden feltörekvő deviza gyengül”.
Mindegy, ki megy az MNB élére
Duronelly szerint a mozgás hátterében nem a piacok jegybankelnökváltással kapcsolatos aggodalmai vannak. „Mindegy, ki lesz a jegybankelnök, úgyis tudjuk, hogy milyen típusú ember kerül oda. Bárki is legyen, a miniszterelnök kéréseit fogja teljesíteni, a politikai küldetése a szűken értelmezett szakmai szempontok előtt lesz”. Azt mondja, a monetáris (jegybanki) politikai irány teljesen világos, ezért vagyunk már karácsony óta gyengülő trendben a forinttal szemben. „Világos, hogy alacsonyabb kamatok jönnek, hogy nem jelent gondot a gyengülő forint, ezt sugallja a jegybanki gyakorlat is, hiszen bármi történik, kamatot vágnak, a gazdasági miniszter is ezt mondja, és még a miniszterelnök is. Semmi meglepő nincs a történésekben”.
Duronelly azt mondja, hogy nem tudja pontosan, hogy a kamatdöntést – ami kedden lesz – milyen impulzusok befolyásolják, „lehet, hogy a mostani gyengülés ellenére simán tovább vágják a kamatot”. Szerinte nem lehet megmondnai, hogy a kormánynak az euró/forint-árfolyamnál hol van a lélektani határ.