A forintgyengülés miatt maradhat a kamat
További Gazdaság cikkek
- Nagy Márton reagált az Indexnek Varga Mihály kinevezésére
- Hattyúdal vagy sem – melyik irányba csóválja majd a fejét Varga Mihály jegybankelnökként?
- Eldőlt ki készítheti el a dél-pesti villamosfejlesztések tanulmánytervét
- Adókedvezménnyel segíti a hosszú távú lakáskiadást a terézvárosi önkormányzat
- A vártnál hamarabb megtérülhet a reptér megvásárlása
Londoni elemzők szerint a forint gyengülése miatt nem zárható ki teljesen, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa kamatcsökkentési szünetről dönt keddi ülésén, bár a citybeli konszenzus továbbra is valószínűbbnek tartja az enyhítési ciklus folytatását az 5,75 százalékos jelenlegi MNB-alapkamat újabb 0,25 százalékpontos mérséklésével.
A 4cast nevű londoni pénzügyi-gazdasági elemzőcég felzárkózó piacokra szakosodott elemzőinek hétfői prognózisa szerint a kamatcsökkentés mellett szóló érveket a monetáris testület valószínűleg nagyobb súllyal veszi majd figyelembe a keddi kamatdöntés során, mint a forint jelenlegi gyengülésével kapcsolatos aggályokat, tekintettel arra, hogy az infláció üteme és a magyar gazdaság aktivitása egyaránt elmarad a korábbi várakozásoktól.
Ugyanakkor a forint most zajló gyengülési folyamatát a monetáris tanács nem is hagyhatja teljes mértékben figyelmen kívül. Mivel a forint most már a 300 forint/eurós lélektani határ közvetlen közelében jár, megnőtt a monetáris enyhítés szüneteltetésének valószínűsége, és a cég szerint lehetséges, hogy e szünet már a keddi kamatdöntő ülésén megkezdődik. A 4cast hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem ez az alapeseti forgatókönyvük.
Ezért gyengül a forint
A jelenlegi forintgyengülés legfontosabb tényezője az MNB elnökváltással kapcsolatos kockázat. A monetáris tanács külsős tagjai azonban valószínűleg hajlanak arra a feltételezésre, hogy csak "átmeneti zajhatásról" van szó, amely az MNB következő elnökének megnevezésével és a bizonytalanság megszűnésével el fog ülni.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó gazdaságokkal foglalkozó közgazdászai is kiemelték előrejelzésükben, hogy bár továbbra is várnak egy újabb 0,25 százalékpontos enyhítést, tekintettel a várt ütemtől elmaradó inflációra és a "kiábrándító" gazdasági aktivitási adatokra, prognózisukra azonban kockázatot jelent, ha a monetáris tanács elkezd aggódni a forintgyengülés miatt, és úgy dönt, hogy szünetet tart. A forint a decemberi kamatdöntés óta 3 százalékot gyengült az euróval szemben, és 6 százalékot az elmúlt két hónapban.
A ház szerint ugyanakkor az MNB által ennél szorosabb figyelemmel követett egyéb kockázati mutatók továbbra is kedvező képet mutatnak: a szuverén törlesztéskockázat elleni piaci biztosítási csereügyletek (CDS) középárfolyamai és az állampapír-hozamok is csökkentek ebben az időtávlatban. A jelenlegi forintárfolyam még nem fenyegeti a pénzügyi stabilitást, mivel javult a magyar gazdaság ellenálló-képessége a forintgyengülés hatásaival szemben, részben a devizaalapú adósságállomány csökkenése miatt.
Ha azonban a forint a jelenlegi gyors - havi átlagban 3 százalékos - ütemben gyengül tovább a következő hónapokban, akkor az MNB valószínűleg szünetelteti a monetáris enyhítést, és megvárja az újabb kamatcsökkentésekkel a forint stabilizálódását. A cég alapeseti forgatókönyve az, hogy az MNB-alapkamat az idei második negyedévre 5 százalékig csökken.
Nincs baj az állampapír-piacon
A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó gazdaságokkal foglalkozó közgazdászai is azt közölték keddre szóló prognózisukban, hogy változatlanul számolnak egy 0,25 százalékpontos MNB-kamatcsökkentéssel. Nem zárták ki azonban azt a lehetőséget sem, hogy az elmúlt néhány hónappal ellentétben a forintgyengülés ezúttal a monetáris tanács külső tagjait is a további enyhítés stabilitási és árfolyam-következményeinek megfontolására készteti.
A forint gyengesége csak korlátozott kockázatokkal jár a pénzügyi stabilitásra, és az államháztartás finanszírozására gyakorolt eddigi hatás is korlátozott: az állampapír-aukciók jól sikerülnek, bár a finanszírozási költségek emelkedtek. Mindemellett lefelé tart az infláció, és a legutóbbi adatok arra vallanak, hogy a magyar gazdaság a tavalyi negyedik negyedévben is recesszióban volt. Mivel a monetáris tanács most már nagyobb súllyal veszi figyelembe a növekedési kilátásokat, és korlátozott inflációs kockázatokat lát, a legvalószínűbb az, hogy a gazdaságélénkítési célú kamatcsökkentés szükségessége a forinttal kapcsolatos megfontolások elé kerül a keddi kamatdöntés során. Mindazonáltal tartós vagy nagyon gyors forintgyengülés - különösen, ha kötvénypiaci eladási hullám is követné - az enyhítési ciklus szüneteltetését okozhatja.
Kamatemelés nem lesz
A korábbi időszakoknál kisebb a valószínűsége annak, hogy az MNB ebben az esetben kamatemeléssel védené a forintot; a GS elemzői azzal számolnak, hogy a jegybank először inkább szóbeli, majd tényleges piaci intervencióval próbálkozna, mielőtt "vészhelyzeti kamatemeléshez" folyamodna. Más nagy londoni házak ebben nem ennyire bizonyosak.
Az egyik legnagyobb citybeli pénzügyi-gazdasági elemzőcég, a Capital Economics közgazdászainak jelenleg érvényes előrejelzése szerint ha az MNB élére a márciusi váltás során olyan jelölt kerül, akit a piac szoros politikai kötődésűnek ítél, az a magyar kockázati felárak emelkedését eredményezheti, ami viszont a monetáris alapállás szigorítását kényszerítheti ki. A ház szerint a befektetői hangulat esetleges romlása ebben az esetben akár forintvédelmi célú kamatemelésre is rászoríthatja az MNB-t az idén.