Varga: Nem úgy van, ahogy az IMF látja

Varga Mihály tárca nélküli miniszter szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is elismeri, hogy az ország a pénzügyi egyensúly megteremtésében jelentős eredményeket ért el az utóbbi időszakban, de a növekedés lehetőségeinek megítélésében eltér a magyar kormány és az IMF szakértőinek véleménye - a miniszter erről szerdán a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában beszélt.

Az IMF-fel egyetértünk abban, hogy a folyó fizetési mérleg tartósan pozitív egyenleggel zár, hogy az ország pénzügyi helyzete javult az elmúlt 2 évben, hisz az államháztartási deficitet 3 százalék alatt tudjuk tartani. Az ország adósságállománya csökkent, a korábbi, a GDP-hez mért 82-83 százalékos szintről 78 százalékra esett, a megtakarítások növekedése is jó jel, és a külkereskedelmi mérleg egyenlege is pozitív. Az IMF által kiadott anyag is elismeri (ami egyébként irányváltást sürget a magyar gazdaságpolitikában, cikkünket itt olvashatja), hogy középtávon pozitív potenciális növekedés van a magyar gazdaságban, 1-1,5 százalékos növekedéssel számolnak. A magyar kormányzat ennél valamivel pozitívabb, 2 százalékos növekedést vár.

Magyarországnak ahhoz, hogy egyensúlyba kerüljön, először az államháztartási hiányt kellett csökkenteni, az adósságállomány növekedését kellett megállítani, "itt egy tudatosan vállalt kormányzati döntésről van szó" - mondta Varga.

Amit másként látunk

A legfőbb különbség az, hogy míg az IMF bankrendszer talpra állításában látja Magyarország gazdasági növekedését, addig a kormány a gazdaság egészének megreformálásában látja a megoldást. Ilyen intézkedés a rezsicsökkentés, a munkahelyvédelmi program, a nyugdíjrendszer felülvizsgálata és az oktatás szakirányúbbá tétele is. Az IMF kifogásolta a rezsicsökkentést. Válaszul, Varga Mihály a német környezetvédelmi miniszer bejelentését hozta fel, miszerint Némerországban is csökkenteni kellene az enerigaárakat. "Per pillanat" nincs a valutaalap mentőövére szükségünk, ezt a valutaalap is érzékeli - mondta a miniszter.

A megoldást azonban másképp látja az IMF, mint a kormány. Szerinte a pénzügyi rendszer túlzott megadóztatása hátráltatja a gazdasági beruházásokat, mivel a bankok nem hiteleznek eleget. Ez a növekedést gátolja.

Ahol az IMF spórolna

"Az helyes társadalmi cél, hogy nem mindig az emberekre hárítjuk a válság terheit" - mondta a miniszter. A bankok adóztatása mellett nagyon nagy szerepe van a hitelezésben annak, milyen kamatokat kérnek a hitelekért. Még mindig 15 szálék körül van az a hitel-kamatszint, amin egy vállalkozó hitelt tud felvenni a politikus szeirnt. Az elmúlt években a devizahitelekkel sok vállalkozó is "megégette magát", ezért óvatosabbak, kivárnak. Emellett a külföldi tulajdonú bankok az elmúlt időszakban jelentős mértékben vontak ki forrásokat Magyarországról (a régióban legrosszabb, veszteséget jelentő megtérülési mutatók miatt), ez sem segítette, hogy a hitelezés szintje magas maradjon.

A megbeszéléseken a növekedés beindítására csak a hagyományos eszköztár elemeit javasolta az IMF, például felmerült a tömegközlekedés támogatásának további lefaragása, a szociális támogatások célzottabbá tétele és az áfa szabályok fejlesztése is. A  kormány ezeket  megfontolja, nyitottak a Valutaalap javaslataira.