VM: Több agrártámogatás jöhet

Nagyobb támogatási keret jut majd a magyar GDP 3-4 százalékát adó hazai mezőgazdaságnak a következő uniós költségvetési ciklusban.

Pontosabban „míg a Közös Agrárpolitika európai uniós költségvetése mintegy 11 százalékkal csökkent, addig Magyarország a korábbi 10,4 milliárd euró helyett 12,3 milliárd euró agrártámogatást kap 2014-20 között. Ezzel Magyarország részaránya a Közös Agrárpolitika költségvetéséből a korábbi 2,36 százalékról 3,19 százalékra emelkedik” – áll a Vidékfejlesztési Minisztérium közleményében.

Ez csak a keret

Ennéál azért bonyoultabb a helyzet, hiszen ezeknek az adatoknak egy jó része csak keret, illetve becslés. Sok, főként a nem kohéziós vagy strukturális alapokból érkező támogatásnál ugyanis nem lehet tudni, hogy pontosan mennyi jut majd Magyarországra, mert nem nemzeti számlák, hanem egyedi, sokszor nem is kormányzati-hatósági, hanem piaci, vállalati pályázatok alapján osztják a pénzt.

A vidékfejlesztési és agrártámogatások jellemzően ilyenek. Márpedig az agrárkiadások az EU költségvetésének legnagyobb tételét jelentik, a mostani ciklusban az összes pénz körülbelül negyven százalékát tették ki. És miután itt nem minden támogatásnál van nemzeti keret, a gyakorlatban még azt is lehetetlen megmondani, hogy ezekből mennyi pénzt kaptunk eddig, nem hogy azt, mennyit hívhatunk mostantól. Ráadásul ez csak keret, attól is függ majd, hogy mennyi pénz jut el a gazdákhoz, hogy mennyit sikerül lehívni, ami a megfelelő pályázati rendszerünktől fog függni döntő részben.

Egyenlőtlenül osztjuk el

Hogy mennyire kiszámíthatatlan nemzeti szinten az uniós támogatások összeget, arról a legárulkodóbb az a tény: az Európai Bizottságnál sem tudták pontosan megválaszolni azt a kérdésünket, hogy pontosan mennyi pénzt kapott Magyarország vidékfejlesztési és agrártámogatásokra.

Hozzá kell tenni azt is, hogy Magyarországon meglehetősen egyenlőtlen az agrártámogatások elosztása, jellemzően a vállalkozások felső egyetlen százalékához, néhány magyar nagyvállalkozó és üzletember érdekeltségeihez került a támogatások több mint 40 százaléka, és a felső tíz százalékhoz 76 százaléka a K-Monitor adatai alapján.

Számításaik szerint a 2011-ben legtöbb támogatást kapott harminc agrárvállalkozás néhány személyhez kötődik, számításaik szerint például Csányi Sándor érdekeltségei 3,4 milliárd forintnyi agrártámogatást nyertek el, a területi alapú támogatásokból pedig 943 millió forinttal részesedtek, Nyerges Zsolt cégei több mint 3,7 milliárdnyi agrártámogatást könyvelhettek el, a területi alapú támogatásuk viszont 823 millió volt, míg Leisztinger Tamás cégei 2,7 milliárdos támogatást kaptak, a területi alapú támogatásuk pedig 670 millió volt.