Ez beteheti a kaput az energiacégeknek

A fogyasztóknak érdemi könnyítést nem hoz, az energiacégekre azonban további terheket ró Németh Szilárd és Zsigó Róbert fideszes képviselők törvényjavaslata a szociális közművekről. A törvényjavaslat előterjesztői szerint a beadvány célja, hogy „a hazai energiaszolgáltatók erőfölényes piaci helyzetéből adódó fogyasztói adminisztratív és anyagi terhek" csökkenjenek úgy, hogy a terhekből a szolgáltatók nagyobb részt legyenek kötelesek vállalni.

A gyakorlatban a törvényjavaslat kevés kézzel fogható könnyítést hoz a lakosságnak, az energiacégek tulajdonosait azonban nehéz helyzetbe hozza. Bár egy sor új, a fogyasztót védő szabályt vezetnének be, a javaslat legnagyobb horderejű részének első ránézésre nem sok köze van a fogyasztókhoz: a cégeket arra kényszerítenék, hogy a jövőben ne szervezhessék ki a tevékenységeiket, illetve hogy ezentúl belterületen az áramvezetékeket csak a föld alatt húzhassák.

Mérőleolvasás

A mérőórát eddig évente egyszer kellett a cégnek leolvasni. A törvényjavaslat szerint ezentúl, ha a fogyasztó kéri, negyedévente is leolvassák az órát, akkor is, ha a fogyasztónak okos mérőórája van. A cég a leolvasás előtti utolsó számlában vagy más módon köteles felhívni a fogyasztó figyelmét a leolvasás várható időpontjáról, legalább öt napos időtartam megjelölésével. Ha a leolvasás sikertelen, akkor erről értesíteni kell a fogyasztót, és meg kell jelölni a második leolvasási kísérlet idejét. Ha ez sem sikerül, időpontot egyeztethetnek, a leolvasónak munkanapokon legalább este 8 óráig rendelkezésre kell állniuk.

Minden olyan pluszköltséget, amelyet az energiacégnek az új szabályozás okoz, saját zsebből kell állnia, az árszabályozás során nem lehet ezeket figyelembe venni. A fogyasztók többségének az évi négyszeri díjmentes leolvasási lehetőség érdemi változást nem eredményez, mindössze az elosztók terhei növekednek. A mérőállás-diktálásra a lehetőség ugyanis továbbra is fennáll akár havonta is.

Ügyfélszolgálat

Továbbra is kötelező lesz járásonként legalább egy ügyfélszolgálatot fenntartani, érdemi változás viszont, hogy megszűnik az a lehetőség, hogy a szolgáltatók tizenötezernél kevesebb ügyfélnél a járásokat összevontan lássa el. A szolgáltatónak biztosítania kell a panaszfelvételi lehetőséget, tájékoztató anyagokat, formanyomtatványokat, valamint az üzletszabályzatának az elérhetőségét azokon az ötezer főnél nagyobb lakosságszámú településeken is, ahol nem tart fenn ügyfélszolgálatot. A cégek fél évet kapnának arra, hogy a feladatot teljesítsék úgy, hogy közben működő ügyfélszolgálat nem zárnak be. Az új ügyfélszolgálatok nyitásának, fenntartásának a költségeit a cégek nem építhetik be az energia fogyasztói árába.

A több ügyfélszolgálat alighanem jobb a fogyasztóknak. Ezzel azonban a kormány éppen saját korábbi intézkedését korrigálná, hiszen 2011. július 1-jétől csökkentették az ügyfélszolgálatok számát. Azelőtt kistérségenként kellett ügyfélszolgálatot fenntartaniuk a szolgáltatóknak, de akkor még az is elő volt írva, hogy az ügyfélszolgálatok kialakítása során figyelembe kell venni azt is, hogy hogyan lehet tömegközlekedéssel megközelíteni. Ez a rész most nem kerül vissza a törvénybe.

Kikapcsolás, minőség

A gyakorlatban nincs nagy jelentősége annak sem, hogy megváltoznak a kikapcsolás szabályai. Az áramellátásból nem kapcsolható ki a társasház közös tulajdonú helyisége, ha négynél több szintes társasházban ingatlan-tulajdonosként fogyatékkal élő fogyasztó lakik, vagy a közösköltség-tartozást felhalmozó tulajdonostárssal szemben a közös képviselő megindította a fizetési meghagyásos eljárást. Mindez azonban csak akkor él, ha a társasház ezeket már a kikapcsolási eljárás előtt igazolta a cégek felé, és a részletfizetésről megállapodott az érintett engedélyesekkel. Mivel a kikapcsolási tilalom csak akkor él, ha a ház megállapodott a részletfizetésről, tulajdonképpen továbbra is a cégen múlik, hogy kikapcsolja-e a fogyasztót.

Ennél is kisebb horderejű az a változás, amelyik a szolgáltatás minőségéről szól, ezt eddig kormányrendelet rögzítette, most lényegében szó szerint átemelnék a törvénybe. Eszerint a Magyar Energia Hivatal minimális minőségi és elvárt színvonalra vonatkozó mutatókat állapíthat meg a szolgáltatók részére. Az elosztó, illetve a földgáz rendszerüzemeltető az elosztóhálózat elemeiről és berendezéseiről köteles naprakész nyilvántartást vezetni, és az önkormányzatok és az állami szervek kérelmére térítés mentesen adatot szolgáltatni.

Inkább nehezítés, mint könnyítés az a szabály is, miszerint ha a felhasználó önállóan vált kereskedőt, akkor az utolsó számlájának másolatát is el kell küldenie az új kereskedő részére a korábbi szerződése felmondásáról szóló igazolással együtt.

A miniszter rendeletben állapítaná meg a szolgáltató által ingyenesen biztosítandó szolgáltatások körét is, amelyek az árszabályozás során indokolt költségként nem vehetők figyelembe. A törvényjavaslat szerint a rendeletalkotás során nem kellene kikérnie az érintett cégek és a felhasználók érdekképviseleteinek véleményét sem. A társaságoknál tehát lesznek olyan költségek amire sem a rendszerhasználati díj, sem az egyéb bevétel nem nyújt fedezetet.

Kiszervezés tilalma

Első ránézésre a fogyasztóvédelemhez alig kapcsolódik a törvényjavaslat legfontosabb része. Eszerint a "hálózati engedélyesek és az egyetemes szolgáltatók" a tevékenységüket nem szervezhetik ki. Hat hónapon belül meg kell szüntetniük a kapcsolt vállalkozásaikkal kötött kiszervezési tárgyú szerződéseiket, ezt követően a kiszervezett tevékenységekkel kapcsolatos költségeket a Magyar Energia Hivatal az árszabályozás során nem veszi figyelembe.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy számos olyan cég, amely eddig például karbantartó, informatikai munkát, leolvasást, javítást végzett a nagy energiacégeknek, munka nélkül marad, ezeket a tevékenységeket ezentúl házon belül kell megoldani. Illetve végeztethetik a feladatot továbbra is külsős cégekkel, de akkor a tevékenység az árszabályozás során már nem vehető figyelembe. A rendelkezés a fogyasztók számára önmagában nem jár haszonnal, legfeljebb a kiszervezett tevékenységet végzők megbízásai csökkennek.

Érdekesség egyébként, hogy a rendelkezés a jelenlegi szövegezés szerint az átviteli hálózatot üzemeltető, állami tulajdonú, MVM alá tartozó Mavirra is vonatkozik. A cég a hálózati karbantartási, javítási, építési munkálatokat jellemzően a szintén állami OVIT Zrt.-vel végezteti, amely aztán újabb alvállalkozóknak osztja szét a munkát. Ha a törvényjavaslat ebben a formában életbe lép, olyan nagy, állami közbeszerzéseken jól szereplő cégek is eleshetnek a megrendeléstől, mint például a Közgép.

Kábelcsere, hálózati elemek áthelyezése

A fogyasztóknak inkább esztétikai élményt, a társaságoknak jelentős többletköltséget jelent a törvényjavaslatnak az a része is, amelyik a cégeket arra kötelezné, hogy a 132 kv-nál kisebb feszültségű elosztóhálózat és közvilágítási elosztó hálózatot belterületen kizárólag földkábellel vezessenek. A kiépítés költségeit a cég viseli, a költségeket a Magyar Energia Hivatal az árszabályozás során nem veszi figyelembe.

A hálózatot tulajdonló cégnek ezen kívül évente tájékoztatnia kell az önkormányzat működési területén lévő belterületi közcélú hálózat állapotáról, annak tartószerkezetei és a csatlakozó berendezések műszaki állapotáról, tervezett cseréjének idejéről. Ha az önkormányzat éri, a hálózati engedélyes saját költségén végzi a hálózati elem átalakítását, áthelyezését.

A szociális közműtörvény javaslatáról hétfőn vitáznak a bizottságban, általános vitája kedden zajlik a Parlamentben. Hogy változatlan formában elfogadják-e egyelőre kérdéses, egyes részei ugyanis szembe mehetnek egyes uniós irányelvekkel is. A villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2009/72/EK irányelv 25. cikk (6) bekezdése szerint az elosztói tarifáknak tükrözniük kell a költségeket.