További Gazdaság cikkek
- Itt a válság, amiről egyre többet beszélnek: egyszerre két csapás éri Európát
- Lázár János 600 milliárd forintos vasútépítési fejlesztésről számolt be
- Közeleg a határidő, megjelent a tervezet
- Megszületett a nagy megállapodás, évekre előre rögzítették, hogyan nőnek a bérek
- Ez sokaknak fájni fog: tízszeresére emelik a parkolás díját az egyik kerületben
Már reggel hosszú, tömött sorban álltak az emberek a Magyar Nemzeti Bank budapesti lakossági pénztáránál, a kora délutáni órákra a tömeg még nagyobb lett. A hét ugyanis az MNB-ben nemcsak Simor András búcsúját jelenti, hanem az 1 és 2 forintosokét is – az érméket ma, február utolsó napján lehetett utoljára beváltani.
Az MNB 2008 februárjában vonta ki a forgalomból az 1 és 2 forintos érméket, amik fémtartalmuk és az emelkedő nyersanyagárak miatt akkor már jóval többet értek a névértéküknél. A bevonás előtti hónapokban az 1 forintos előállítása 2-5, míg 2 forintos érméé 4-7 forintba került. Ráadásul ezeknek folytonos utángyártási igényük volt, a legkisebb érmék 70-75 százaléka ugyanis „forgalomban maradt”, vagyis kikerült a pénzfizetés rendszeréből (eltettük, elhagytuk, hazavitték a külföldi turisták vagy akár az értékes fém miatt be is olvaszthattuk).
Azóta a készpénzes fizetésben az 5-ös a legkisebb érme, az árakat pedig kerekítik: vagy fel (3, 4, 8, 9 forintokra végződők esetében), vagy le (1, 2, 6 és 7 forintos végződésűek). A forgalomból kivonás után az egyeseket és ketteseket az MNB akkori bejelentése szerint öt évig, vagyis máig még be lehet váltani a jegybank egyetlen lakossági fiókjában, a budapesti V. kerületben lévő Kiss Ernő utcában.
Aki azonban az utolsó napra – pláne az utolsó órákra – hagyta a váltást, hosszú sorállásra kényszerülhetett. A Pénzcentrum.hu helyszínen járt munkatársa szerint már a pénztár 8 órai nyitását is mintegy tucatnyian várták, délelőtt már több tízméteres sor állt, és délutánra tovább nőtt a tömeg.
Az MNB korábban arról tájékoztatott, hogy a bevonás meghirdetése óta összesen visszaáramlott egy- és kétforintos aránya az akkor forgalomban lévő mennyiséghez viszonyítva 19% illetve 26%. Ez a nemzetközi tapasztalatoknál magasabb arányt jelent. A jegybank szerint a vártnál több egy- és kétforintos visszaáramlása nagyrészt a karitatív szervezetek által szervezett gyűjtéseknek köszönhető.
A Pénzcentrum megjegyzi: a visszakerült érmék alapanyagát az MNB értékesíti, 2009-ben már volt egy ilyen értékesítés, akkor a begyűjtött, és a raktáron lévő készlettel együtt összesen 1330 tonna 1 és 2 forintos érméből 1,2 milliárd forint bevétele volt. A 2009-es értékesítés óta összegyűlt 55 tonna és a 2013. február 28-ig még a jegybankba visszaérkező érmemennyiség értékesítésére az MNB újabb pályázatot írt ki, aminek bírálata jelenleg folyamatban van.