Rubelben, lírában vagy vonban adósodjunk-e el?

Elképzelhető, hogy az év hátralevő részében az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Oroszországban, Törökországban vagy Dél-Koreában hajt végre kis összegű devizakibocsátást. Döntés azonban még nem született a további kibocsátások devizaneméről – mondta Töröcskei István, az adósságkezelő vezérigazgatója a Reuters hírügynökségnek kedden.

Úgy fogalmazott: „lesz még devizakibocsátás, de a piaci körülmények határozzák majd meg a devizanemét”. Mint ismert, Magyarország februárban 3,25 milliárd dollár értékben bocsátott ki devizakötvényt, amivel részben az idén lejáró devizaalapú adósságokat fedezi majd az ÁKK.

A teljes devizalejárat azonban idén nagyobb ennél, tehát vélhetően további kibocsátásokra is szükség lesz. Az adósságkezelő 2013-as kibocsátási terve alapján még további 1,5 milliárd eurónyi devizakibocsátásra lehet számítani.

Egy esetleges orosz adósságvásárlást firtató kérdésre Töröcskei István elmondta: nincs ok az oroszokról spekulálni, mivel nincs olyan megállapodás, ami előrehaladott állapotban lenne. „Oroszország csak egy piac a sok közül, ahol legfeljebb 200 millió dollár összegű kibocsátás jöhet szóba” – tette hozzá.

Oroszország és a a magyar gazdasági kapcsolataival egyébként épp kedden más összefüggésben is foglalkoztak a lapok. A Népszava arról számolt be, hogy múlt csütörtökön, azaz egy nappal Matolcsy György jegybankelnöki jelölése előtt, Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető Moszkvában járt, és Vlagyimir Putyin elnök pártjának egyik vezetőjével arról is tárgyalt, hogy a magyar kormány „a napokban megvizsgálja devizatartalék felhalmozásának lehetőségét orosz rubelben a dollár nem stabil helyzete miatt”. Elemzők szerint ez is az oka lehetett annak, hogy a forint napközben a 300-as eurószint közelébe, illetve a dollárral szemben féléves, a svájci frankkal szemben több mint egyéves mélypontra gyengült.