Matolcsy nem érti

Sok magyarországi vállalkozás már nem bírja sokáig hitelek nélkül, „bizonyosak lehetünk abban, hogy (...) 2013 reálkereset-bővülést, ezért fogyasztásbővülést hoz” – erről a héten MNB-elnökké kinevezett Matolcsy György írt a szokásos csütörtöki Heti Válasz-cikkben. Matolcsy, aki a múlt hét végéig a nemzetgazdasági tárcát vezette, azt írta, dinamikus és tartós növekedés akkor lesz Magyarországon, ha egyszerre javul a vállalkozások tőkéhez, hitelhez, piachoz és tudáshoz való hozzáférése, miközben az ország megőrzi a költségvetési konszolidáció eredményeit, de szerinte jók az esélyeink.

Azt viszont hozzáteszi, hogy növekedési fordulat hiányában nem lenne fenntartható a csökkenő államadósság, a 3 százalék alatti deficit, a bővülő foglalkoztatás, a politikai stabilitás, így a kormányzati cselekvőképesség.

Matolcsy szerint a tavalyi 1,7 százalékos gazdasági visszaesést elsősorban egyszeri tételek okozták. Így az aszályos időjárás miatti alacsonyabb mezőgazdaság kibocsátás a GDP-csökkenés felét magyarázza. További 0,3-0,4 százalékos GDP-visszaesést okozott egyes ipari kapacitások megszűnése.

Ezen kívül a GDP-változásból 0,2-0,3 százalékpontot magyaráz szerinte az, hogy a tervezett, uniós forrásból finanszírozott beruházásokból mintegy 500 milliárd forintnyi nem valósult meg. Végül, a fogyasztási is visszaesett 2012-ben, az „átmenetileg csökkenő reálkeresetek és  a zuhanó fogyasztási hitelek miatt”.

A most már jegybankelnök Matolcsy szerint „2012 igazi rejtélye nem az, hogy miből jött a visszaesés. Sokkal inkább az, hogy miért nem lett lényegesen nagyobb?”. Különös belső feszültségről árulkodik egyébként ez a fajta tépelődés, hiszen 2012-ben ő még gazdasági miniszterként felelt volna a gazdaság élénkítéséhez, illetve járult hozzá a költségvetési politikájával a súlyos, Európában egyik legmélyebbnek számító recesszióhoz.

Szerinte az 1,7 százalékos éves szintű visszaesést – ami az utolsó negyedévben már 2,7 százalékos volt – szinte teljes egészében magyarázza az aszály, a termeléskiesés, az uniós beruházások elmaradása, illetve a csökkenő fogyasztás, de nem tapasztalható „a kivont külföldi hitelforrások hatása”.

Ez azért furcsa, mert nem sokkal később már arról ír: elsősorban a külföldi pénzintézetek 2012-ben a GDP közel 10 százalékát kitevő, 2700 milliárd forint körüli hitelforrást vontak ki a magyar gazdaságból. „Ha ezeknek a forrásoknak csak egy része bement volna a gazdaságba, a múlt évben is bővül a gazdaság”.

A jegybankelnök szerint a hitelforrások kivonásának okai ismertek: a korábban túl magas szinten lévő külső finanszírozás épül le, a pénzintézetek "büntetik a magyar kormányt a nem hagyományos lépések miatt, a jegybank nem működött együtt a kabinettel a növekedés érdekében, és a családok óvatossá váltak a hitelfelvétel terén". Matolcsy György szerint "a külföldi bankok 5 százalék körüli visszaesést vártak a hitelforrások leépítésétől", de tévedtek.