Matolcsy megkezdte a fejcseréket az MNB-ben

Nem sokat tétlenkedik Matolcsy György: az új jegybankelnök szerdán tette le az elnöki esküt, így csütörtökön van az első hivatalos munkanapja. A háttérben azonban már korábban munkához látott: MNB-ből származó információink szerint már a hét elején egyeztetni kezdték a dolgozók számait a belső telefonkönyvvel, Simor András pedig külön engedélyezte, hogy az elnöki iroda telefonhívásait hétfőtől már Matolcsyhoz irányítsák.

Az új elnök az első munkanapján bejelentette: költségcsökkentéssel kezdi meg az irányítást, és az alelnökök mellett öt ügyvezető igazgató alá szervezi a feladatokat. A monetáris politika megvalósításáért felelős ügyvezető igazgató Palotai Dániel lett, a pénzügyi stabilitásért és a hitelösztönzésért Nagy Márton ügyvezető igazgató felel. Sándor György eddigi ügyvezető igazgató továbbra is az intézmény működtetéséhez kapcsolódó feladatokat végzi.

Az új jegybanki vezetés tagja lesz Matolcsy korábbi NGM-es államtitkára: Csizmadia Norbert a fiskális koordinációért felelős ügyvezető igazgatói posztot tölti be. Nagy Róza főigazgató lesz, a jövőben a Magyar Nemzeti Bank jogszerű és hatékony működésért felel. A NGM-es Wiedermann Helga pedig titkárságvezető lesz az MNB-ben.

Jönnek a változások

Nagy Róza neve pletykaszinten már korábban előkerült – ő eddig a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára volt, most egy eddig nem létező, főigazgatói posztra kerül –, valamint Palotai Dániel NGM-es főosztályvezető nevét is többen említették az esélyesek között, ahogyan a geográfus végzettségű Csizmadia Norbert gazdaságtervezésért felelős államtitkár NGM-ből való távozásáról is sokan találgattak.

Mint az ilyenkor megszokott, a már biztosnak tűnő nevek mellett igazi pletykaáradat indult be az NGM és az MNB folyosóin. A munkatársak már napok óta arról találgatnak, ki megy, ki marad. Az eddigi hírek szerint a jegybanki emberek akár harmada is kicserélődhet. Hogy Matolcsy Balog Ádám volt adóügyi helyettes államtitkáron és Pleschinger Gyula adó- és pénzügyekért felelős államtitkáron kívül még további vezetőket is átvisz, biztosnak tűnt, a homályosabb terepet inkább az alsóbb szintek és a további átalakítások jelentik. Pleschingerről sokan azt mondják: a mostani első körben csak a monetáris tanács külsős tagja lesz ugyan, azonban a jegybankot és Matolcsy eddigi döntéseit ismerő forrásaink szerint ha mandátuma lejártakor, március végén Karvalits Ferenc alelnök is távozik, Pleschinger léphet a helyébe.

A megszorítás és a szakács

Már hétfőn ismeretlenek mászkáltak körbe a jegybank folyósóin, névtáblákat nézegettek, jegyzeteltek, listákat írogattak, az elnöki résznél költöztetők mozgolódtak. Matolcsy György első munkanapján pedig máris megkezdte a működési terület azonnali és átfogó ellenőrzését, és kezdeményezte az egymilliárd forintos prémium- és bónuszalap azonnali 25 százalékos csökkentését. A működési költségek csökkentése érdekében indítványozta az üzemeltetési területet érintő 20 százalékos költségcsökkentést, amelyet két éven belül kell végrehajtani.

Ahhoz képest, hogy Matolcsy azonnal látványosan 25 százalékkal csökkentette a nemzeti bank prémiumalapját, forrásaink szerint már az első nap több mint egy tucat ismerősét vette fel a személyes környezetébe. Közülük MNB-s forrásaink szerint asszisztensi pozícióba bekerült egy szakács is – az elnöki irodához ugyanis tartozik egy kis főzőkonyha is.

Nyomott a hangulat

„Nyomott a hangulat, csak azok felszabadultabbak, akik már biztosan tudják, hogy elmennek, vagy kirúgják őket, a legtöbben találgatnak, latolgatják az esélyeket” – mondta az Indexnek az egyik dolgozó, értelemszerűen a neve elhallgatását kérve.

Mint minden szervezetnél, ha vezetőváltás van, a munka szinte áll, a dolgozók csak azt várják, hogy történjen valami. Sokan még csak most keresgélnek állást, másoknak már megvan az új helyük, de akad olyan is, aki bízik abban, hogy maradni tud.

Hétfő óta megfigyelhető az is, hogy míg korábban sokan lényegében rugalmas munkaidőben dolgoztak – vagyis például elugorhattak néhány órára délután, majd dolgozhattak tovább az éjszakába nyúlóan –, addig most mindenki feszesebb munkarendet tart, mondják az intézményben dolgozók. Vagyis, bár a szabályozás nem változott, a többség kilenctől ötig fixen benn van, hogy elérhető legyen, ha esetleg keresnék.

A feszültség egyébként hónapok óta érezhető, a helyezkedések, mozgolódások, találgatások már akkor megkezdődtek. „Egy idő után már az olyan hétköznapi, szakmai témákról szóló beszélgetések, mint például hogy optimális-e a mostani kamatszint, is terheltekké váltak a politikától, az óvatosabbak inkább hozzá sem szóltak az ilyen folyosói beszélgetésekhez” – mesélte egy másik forrásunk.

Hamar elhalásszák a jobbakat

Az MNB-dolgozók többségének nincs félnivalója, hiszen felkészült szakemberként aránylag könnyen találnak maguknak új munkahelyet, külföldi és magyar kutatóintézetek, tanácsadócégek, és a pénzügyi szféra hamar felszívja a jegybank közgazdászait. A rendszer felbomlása mégis sokaknak fájó, és vannak, akik a jegybank szakmai presztízsét féltik. A pénzügyi cégeknek és a fejvadászoknak a hasonló időszakok egyébként is kapóra jönnek, a bizonytalan hangulatban gyakran olcsóbban elhalászható a jó munkaerő.

Az Origo korábban arról írt, hogy Rogán Antal irányításával már korábban igyekeztek besorolni az MNB munkatársait csoportokba, aszerint, hogy ki szimpatizál a távozó Simor Andrással, ki áll közelebb nézeteit tekintve a jobboldalhoz, illetve kit tartanak semlegesnek, olyannak, akit kizárólag a szakmai meggyőződése vezérel. Forrásaink szerint jelenleg azonban nemcsak azok helyzete bizonytalan, akik Simor közvetlen hívei voltak, hanem azoké is, akik lojalitását felülírja szakmai meggyőződésük. Közülük ugyanis sokan maguktól állnak fel, ha megnő az esélye, hogy a szakmai érveket időről időre politikai indokokkal írják majd felül – erre pedig most jó esélyt látnak nemcsak az ott dolgozók, hanem a külső piaci elemzők is.

Bár Matolcsy csütörtöki közleményében kifejtette, nem ért egyet elődjével, aki a jegybankban egyszemélyi irányítási rendszert vezetett be, többen azt mondták, hogy most sokkal hierarchikusabb szervezet lehet az MNB, korábban ugyanis az egyes területi igazgatók és helyetteseik alatt az elemzők lényegében egyenlő szinten voltak. Most azonban lesznek majd osztályvezetők és helyetteseik, sokan arra számítanak, hogy a kormány ejtőernyősei ezekbe a pozíciókba fognak bekerülni. Ez egyben azt is jelentheti, hogy a stáb nagy része dolgozhat tovább, legfeljebb a főnökeik fogják szűrni az általuk előállított elemzéseket.

Mi lesz a minisztériummal?

Az NGM-ben sem lehet nyugodt mindenki, Matolcsy távozásával felborul a korábbi rend, és Varga Mihály a megüresedő helyeket saját embereivel tölti fel. Így például Balog Ádámot Réczei Géza, a PwC adómenedzsere válthatja, de a múlt héten távozott Zsarnóczi Csaba helyét is pótolni kell, ahogyan a többi távozó államtitkárét is. Az új nemzetgazdasági miniszter azonban akár az egész minisztériumi struktúrát átalakíthatja, az NGM-ből például olyan híreket kaptunk – több forrásból is –, hogy az MNB-hez távozott Csizmadia Norbert által eddig vezetett gazdaságtervezési államtitkársága teljesen megszűnhet.

Úgy tudjuk, Varga habitusához és szakmai elképzeléseihez eleve közelebb állna egy Pénzügyminisztérium jellegű intézmény, mint a mostani óriásszervezet. Így nem elképzelhetetlen, hogy bizonyos területek és az NGM egyes háttérintézményei akár más minisztériumokhoz is kerülhetnek. Mindemellett másfél évvel a választások előtt egy nagyobb ívű feladat-átcsoportosítás már aligha lenne szerencsés.

Bár az NGM és az MNB munkatársai is azt várják, hogy hamarosan megszülethetnek a személyi döntések, a pesszimisták szerint hosszú hetekbe telhet, míg az átalakítások hatásai az alsóbb szintekig szűrődnek. A minisztériumi és az államapparátus más szerveiben korábban dolgozók arra emlékeztetnek, hogy a 2010-es kormányváltás után is nyögvenyelősen ment az átalakítás, egyes szervezetekben csak 2011 tavaszára alakultak ki a végleges beosztások és struktúrát.