Aranyat vesznek az országok

A feltörekvő országok jegybankjai tizenkét év alatt meghatszorozták tartalékaikat, azok 2012 végén már 12 ezermilliárd dollárt tettek ki. A tartalékok között a dollár és az euró együttes 78-ról 74 százalékra csökkent (ezen belül az amerikai devizáé jobban, mint az uniós pénzé), míg az aranyé és az egyéb devizáké nőtt – írja a Conclude Daily Gold.

Ez a trend különösen a válság 2008-as kitörése után gyorsult fel. A World Gold Council a legfrissebb jelentésében arra számít, hogy a két fő deviza részaránya a következő években 65 százalékig mehet le. A tartalékok 8-8 százalékát az arany és a japán jen teheti ki, a maradék angol fontból, kanadai dollárból, kínai jüanból, ausztrál dollárból, dán koronából és svájci frankból állhat.

A leginkább az arany, a jüan és az ausztrál dollár iránti nőhet meg a feltörekvő országok jegybankjainak kereslete. Különösen a kínaiaké, akik szeretnék, ha a jüan idővel felváltaná a dollárt a világ tartalékvaluta szerepében, ez azonban a 3600 milliárd dolláros tartalékai között hivatalosan alig másfél százalékot kitevő aranyarány jelentősebb növelése nélkül nehezen megvalósítható.

Érdekes, hogy az amerikai dollár és az arany mellett a legkedveltebb menedékeszköznek számító svájci frank részaránya lehet a legalacsonyabb – a dán koronával együtt –, mindössze 1 százalék körül van. Magyarország közel 35,9 milliárd eurós február végi tartalékából 32,3 milliárdnyi volt konvertibilis devizában – hogy mely fizetőeszközökben és milyen megoszlásban, azt a Magyar Nemzeti Bank nem részletezte; a jegybankok nem is szoktak ilyet.

Aranyból azonban mindössze 120 millió eurónyit tartott, miután Magyarország – a világtrenddel szembemenve –, a rendszerváltáskor még 65 tonnás sárganemesfém-készletét szinte teljes egészében értékesítette, abból mára alig 3 tonna maradt.