Betétesek rohamozták meg a ciprusi bankokat

Szombaton az euróövezeti pénzügyminiszterek úgy döntöttek, 10 milliárd eurós mentőcsomagot kaphat a súlyos válságban zuhant Ciprus, amelynek a gyors segítség nélkül a becslések szerint májusban csődöt kellene jelentenie. A mentőcsomag fejében ugyanakkor az országnak több kötelezettséget is vállalnia kell – hogy vállalja-e, arról hétfőn tárgyal a nicosiai parlament –, egyebek mellett azt, hogy lényegében a banki betéteket egyszeri illetékkel kell megterhelnie, emellett kamatadót kell bevezetnie (és tíz százalékkal növelnie kell a társasági adót).

A betét összegétől függően 6,75-9,9 százalékos illeték és a kamatadó lehetséges bevezetésének híre miatt az országban vasárnap betétesek rohamozták meg a nagyobb bankokat, hogy pénzüket kivegyék. A hatóságok azonban szombatról vasárnapra virradó éjszaka befagyasztották a megtakarításokat, hogy elkerüljék egy lehetséges pánik következményeit, így azokhoz a megtakarításokhoz, amelyekre az illeték vonatkozhat, nem lehet hozzájutni. A banki ügyfelek most csak az ATM-ekből vehetik fel bankbetétben lévő, nem lekötött pénzeiket; a bankautomatoknál hosszú sorok állnak.

Reggel százak akarták kivenni a számlájukon lévő pénzt a szombaton is nyitva tartó szövetkezeti bankokból – jelentette a ciprusi közszolgálati rádió. Próbálkozásaik azonban kudarcot vallottak, a fiókok vezetői ugyanis arról értesítették őket, hogy a pénzintézet internetes hálózata nem működik. Később a még nyitva tartó fiókok is bezártak, mondta el a Cooperative Central Bank of Cyprus elnökhelyettese a rádióban.

Az uniós döntéshozók várakozásai szerint az illetékből 5,8 milliárd euró folyik majd be. Az Eurogroup vezetője, a holland Jeroen Dijsselbloem szombaton azt mondta: ezzel a döntéssel „nem büntetik” Ciprust, ahol a nagy összegű megtakarítások jelentős része külföldiek kezében van. A helyiek azonban ezt másként látják: „De minket, egyszerű ciprusiakat igen” – reagált Dijsselbloem szavaira egy nicosiai férfi a dpa német hírügynökségnek.

Hírek szerint az illeték összegét még azelőtt levonják, hogy újra kinyitnának a pénzintézetek. A tárgyalásokon az Európai Központi Bankot képviselő Jörg Asmussen azt mondta, a válságtól sújtott más országokban nem fenyeget hasonló intézkedés.

A dpa ciprusi pénzügyminisztériumi forrásokból egyébiránt úgy értesült, hogy a 10 órás tárgyalás bővelkedett a drámai jelenetekben. Legkevesebb háromszor fordult elő, hogy a szigetország delegációja kis híján felállt az asztaltól. Az euróövezet tagállamai ultimátumot adtak Ciprusnak: ha nem fogadja el az illetékről szóló pontot, visszatérhet korábbi fizetőeszközéhez, a ciprusi fonthoz – tudósítottak ciprusi újságírók.

A mentőcsomag fő rendeltetése, hogy segítsen tőkéhez juttatni a ciprusi bankrendszert, amelyet súlyosan érintett a görög adósság tavaly elhatározott részleges leírása. A csomag értéke azonban kevesebb a vártnál: Ciprus – amely Görögország, Írország és Portugália után a negyedik nemzetközi hitelcsomaggal kisegített euróövezeti ország lesz – korábban 17 milliárd eurónyi szükségletet említett.

Londoni elemzők szerint a ciprusi helyzet nem okoz járványszerűen terjedő betétesi rohamot az európeriféria más országaiban.A Barclays elemzői a csomagról nyilvánosságra került részleteket kommentálva közölték: véleményük szerint az a veszély, hogy tömegesen megindulna a tőkekivonás a valutauniós periféria más gazdaságaiban a bankbetétekből és a szuverén adósságból, most jóval korlátozottabb, mint akkor lett volna, ha egy ilyen jellegű csomagot a korábbi pénzügyi mentőprogramok keretében állítottak volna össze.

Az európerifériális bankok – köztük a korábbi segélyprogramban részesült görög, ír, portugál és spanyol bankrendszerek – tőkeellátottsága ugyanis jelenleg számottevően jobb, mint korábban, emellett az eurójegybank is jelentős mennyiségű likviditással látta el a piacot. A ciprusi bankrendszer tőkepótlási igénye Ciprus hazai össztermékének (GDP) hozzávetőleg a 60 százalékával egyenlő, ami messze meghaladja más, bankválságokkal küszködő országokét. A Barclays kimutatása szerint Írországban például 40 százalék, Görögországban 27 százalék, Spanyolországban 6,5 százalék volt a bankrendszerek feltőkésítésének GDP-arányos költsége.

A ciprusi kormány egyszerűen nem engedhette meg magának a bankrendszer önálló feltőkésítését, mivel ennek révén az államadósság-ráta a GDP-érték 145 százaléka körüli szintre emelkedett volna, ami – tekintettel a gazdaság növekedési kilátásaira is – fenntarthatatlan pályára állította volna a ciprusi közadósság-dinamikát.