Parragh: Nem vagyok Orbán szekértolója
További Gazdaság cikkek
- Orbán Viktor először tárgyalt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara új elnökével
- Parragh Lászlót újabb fontos pozícióból váltották le
- Hamarosan érkezik a levél, új lehetőség nyílik a lakásvásárlásra
- Így segítenek kiutat találni a bankok a hitellabirintusból, de vigyázat: nem önzetlenül teszik
- Magyar műholdakat bocsátanak fel az űrbe, és ez csak a kezdet
"Tudom, hogy azt mondják, Orbán szekértolója vagyok. De ez így marhaság" – mondta Parragh László a Népszabadságnak adott nyilatkozatában. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a lap hétfői számában közölt interjúban elismerte, hogy az Orbán-kabinetet nem bírálják keményen, ám ez szerinte azért van, mert a kormány épp azt a politikát képviseli az adórendszertől az oktatáspolitikán át a szociálpolitikáig, ami nekik megfelelő.
Arra a kérdésre, hogy nem kellene a kormánnyal konfrontálódniuk, azt felelte, ha kellett, megtették. „A Gyurcsány-kormánynak a szemére vetettük, hogy megkerüli a költségvetési egyensúly fenntartásához szükséges lépéseket” – mondta.
A vállalkozói érdekképviseleti vezető nem beszélt arról, lesz-e idén növekedés a gazdaságban; mint ismert, Orbán Viktor azt mondta, reméli, a hivatalosan várt 0,9 százaléknál is nagyobb lesz. „Nem merek válaszolni arra, hogy lesz-e idén növekedés. Szerintem ez nem közgazdasági, hanem elsősorban társadalomközérzeti kérdés lesz” – reagált erre meglehetősen furcsán Parragh.
A kötelező kamarai tagsággal kapcsolatban – és arra a felvetésre, hogy a cégek úgy érzik, ezért semmit nem kapnak – Parragh német és osztrák példákat említett, és azt mondta: „„hosszú folyamat lesz, mire megértetjük, hogy ezt másként nem megy”, egyébként pedig „az elégedetlenek mindig hangosabbak”.
Annak firtatására, mivel sikerült meggyőznie a miniszterelnököt a szakképzéssel kapcsolatos átalakításokat illetően, kifejtette: hosszú vita volt arról, mekkora legyen a közismereti tárgyak aránya a szakképzésben. „Megállapodtunk a kormánnyal, ám a Fidesz-frakció és a fideszes vezetésű oktatási bizottság ezt leszavazta. Ez konfrontációs pont volt. A kormányfő felvállalta e konfliktust. Ideológiai alapon, mert azonos álláspontot képviseltünk”.
Arról is beszélt a kamarai elnök, hogy „nekünk tényleg számos területen jó az, amit a kormány tesz. A szakképzésben is azt csinálták, amit kértünk. A felnőttképzésben azt tervezik megtenni, amit kérünk. Az, hogy a felsőoktatásban a diót elkezdte feltörni a kormány, szintén jó”. A szakképzésben a kamarai elnök szerint nem szakmai, hanem egzisztenciális vita van, hiszen, ha átalakítják a struktúrát, kapacitást szabadítanak fel. „Így be lehet zárni néhány iskolát, és el lehet küldeni néhány ezer pedagógust. Pontos számaink vannak erre vonatkozólag”. Szerinte „a felsőoktatásnak is jót tesz, ha ott a kamara, ha ott a gazdaság”.
Örülnek annak a szándéknak, hogy a vállalkozók is átválthatják devizahiteleiket, a terv kidolgozásában is részt vesznek. Hozzátette ugyanakkor, érdekük az is, hogy olyan megoldás szülessen, amely a bankoknak is elfogadható, mert jól működő hitelintézeti rendszer nélkül nincs jól működő gazdaság. Arra a felvetésre, hogy a bankok az őket terhelő adók miatt nem hiteleznek, úgy reagált: „Voltak olyan hitelintézetek, amelyek világos, hosszú távú stratégia mentén építkeztek. Volt azonban néhány olyan pénzintézet, amely karvaly módjára használta ki a lehetőséget”.