Megállapodtak az egységes euróövezeti bankfelügyelet ügyében
További Gazdaság cikkek
- Richter-vezér az Indexnek: 12 millió orosz beteg szedi a gyógyszereinket, együttműködünk az orosz vezetéssel
- A mobiljátékok uralták tavaly a játékpiacot, a PC és a konzol a nyomába sem ért
- Íme a világ tíz legbefolyásosabb városa, Dubaj is a listán
- Mészáros Lőrinc exvejének kartellügye: a GVH tiszta vizet öntött a pohárba
- Így lehetne egész Magyarország egyetlen metropolisz
Megállapodott kedden az EU-tagállamok nevében eljáró ír soros elnökség az Európai Parlament (EP) tárgyaló küldöttségével a jövő tavaszra létrehozandó egységes euróövezeti bankfelügyelet (angolul: Single Supervisory Mechanism, SSM) ügyében – jelentette be az ír elnökség, valamint Michel Barnier, a belső piac kérdéseiben illetékes EU-biztos.
Az uniós országok pénzügyminiszterei tavaly decemberben jutottak egyezségre abban, hogy a frankfurti székhelyű Európai Központi Bank (EKB) részeként létrehozzák az euróövezeti bankrendszer egységes felügyeletére hivatott intézményt. Most a szabályozás részletkérdéseit illetően létrejött az egyetértés az EP tárgyaló delegációjával is. A tervezett közös bankfelügyelet a majdan létrehozandó európai bankunió első kulcsfontosságú építőköve. Az eurózónán kívüli uniós országok is csatlakozhatnak majd hozzá.
Az SSM létrehozásának az a célja, hogy az eurózóna mintegy hatezer bankja fölötti hatósági felügyelet egységes szempontok szerint működő rendszerével megakadályozzák a most tapasztalható - Görögországban, Spanyolországban, Cipruson drámai jelleget öltő - pénzügyi válságok megismétlődését.
Az, hogy az egységes európai bankmentő mechanizmus összes szükséges eleme még nem épült ki, különösen élesen megmutatkozik ezekben a napokban a ciprusi pénzügyi mentőcsomag körüli elkeseredett vitákban. Ha már most működne az egységes felügyelet, akkor annak sem lenne semmi akadálya, hogy igénybe vegyék az Európai Stabilitási Mechanizmus pénzforrásait közvetlenül a bajba került ciprusi bankok kisegítésére. Ezzel külön lehetne választani két, ma még óhatatlanul egybekapcsolódó problémát, vagyis azt, hogy a kereskedelmi bankok csődje szinte óhatatlanul a tönk szélére juttatja a bankok működési országát – pénzügyi szakzsargonban: a "szuverén adósokat" –, hiszen azok kétségbeesetten próbálkoznának saját bankmentő akciókkal, amihez viszont nincs elég pénzük, hitel felvételéhez viszont nem elég jó a hitelképességük.
Az egységes bankfelügyelet lesz "az első alapvető lépés a valódi bankunió felé, amelynek helyre kell állítania a bizalmat az eurózóna bankjai iránt, és biztosítania kell a bankrendszer megbízhatóságát" - nyilatkozott a megállapodás hírére Michel Barnier.
Az EKB részeként létrehozandó egységes bankfelügyelet nem mind a hatezer euróövezeti bank, hanem csak a nagyobb pénzintézetek rutinszerű napi felügyeletét fogja folyamatosan ellátni. Lehetősége lesz azonban arra is, hogy kisebb bankok közvetlen felügyeletét is magához vonja a nemzeti bankfelügyeleti hatóságoktól, ha e kisebb bankok valamilyen sajátos helyzet folytán a bankrendszer egészének a stabilitására nézve "rendszerszintű kockázatot" jelentenek.
Az ír elnökség és az EP közötti alkudozás során a parlamentnek plusz jogosultságokat, bizonyos esetekre nézve vétójogot sikerült kiharcolnia az európai felügyelet irányítói posztjainak betöltését illetően.