Georgia
–
Csehország
–
Árfolyamgát: még két hónap haladék
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Gazdaság cikkek
A tavaly december eleji helyzethez hasonló történet tanúi lehetünk. Miközben a bankok – most a Nemzetgazdasági Minisztérium és az MNB támogatásával – komoly ismeretterjesztő kampánnyal igyekeznek felhívni a figyelmet az árfolyamgát II. konstrukció közelgő határidejére, ismételten fideszes egyéni képviselői indítvány kezdeményezi az eredetileg március 29-én lejáró bejelentkezési határidő kitolását, írja a Napi Gazdaság.
A bankszövetség támogatja
A Magyar Bankszövetség támogatja az árfolyamgát igénylési idejének tervezett meghosszabbítását, ezzel együtt minden devizahiteles ügyfelet arra biztat, hogy aki csak teheti, most vegye igénybe az árfolyamgátat. A szövetség támogatja az igénylés határidejének tervezett meghosszabbítást azzal a céllal, hogy a jogosult devizahitelesek többsége csatlakozhasson - olvasható a bankszövetség közleményében.
A bejelentkezési időszak kitolása borítékolható volt – mondták a Napinak nyilatkozó szakértők, ám szerintük szerencsésebb lett volna, ha a prolongálásról szóló hír az eddig jogvesztőnek számító időpont után születik meg, mivel így a kampány egyik fő üzenete sérül. Banki tapasztalatok szerint a közelgő határidő és a kampány is megtette a hatását, bővült a jelentkezők köre, de persze erős érv az is, hogy a bejelentkezések számának gyarapodását a gyenge forintárfolyamnak és így a megugró törlesztőrészleteknek lehet köszönni.
A végső határidő ugyanakkor egyelőre nem változna, azaz az árfolyamgátat május végétől igénylőknek alig négy évük lesz arra, hogy a védelmet jelentő rendszerben maradjanak − a záró időpont 2017. június. Miután a konstrukció számottevő áldozatvállalást kíván a kormányzattól és a bankoktól is, az árfolyamgát rendszerének meghosszabbítása − amit egyebek mellett a PSZÁF elnöke is javasolt − aligha oldható meg a bejelentkezési határidőéhez hasonló módon.
A bejelentkezés határidejének kitolását az is elfogadhatóvá teheti, hogy az előzetes tervekhez képest továbbra is alacsony a rendszerbe jelentkezők száma: a felügyelet adatai szerint január végéig a 456 ezer jogosult 29,3 százaléka lépett be az árfolyamgátrendszerbe.
A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások 2013. január 30-ig 115 ezer 130 gyűjtőszámlát nyitottak meg devizaalapú jelzáloghiteles ügyfeleik igénylése alapján − derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) március eleji tájékoztatásából. A rögzített törlesztési árfolyamú devizakölcsönök teljes állománya január végén 1034 milliárd forint volt, ez a teljes devizahitel-állomány 33,8 százaléka. Az árfolyamgát rendszerében a devizahitelesek havi törlesztési terhei minimum három évre, de legfeljebb 2017. június végéig kiszámíthatóvá válnak (egy svájci frankot 180, az eurót 250, a japán jent 2,5 forinton lehet törleszteni).
A devizaárfolyam-változások hatásai ez idő alatt nem jelennek meg a hitel törlesztőrészleteiben, az aktuális piaci és a rögzített árfolyam különbözete forintgyűjtőszámlára kerül. A hitel gyűjtőszámlára kerülő kamatrészének megfizetését az állam és a pénzügyi szolgáltatók magukra vállalták, ugyanakkor a gyűjtőszámlán felhalmozott követelés után a pénzügyi szolgáltatók a budapesti bankközi kamatlábnak megfelelő kamatot számítanak fel (a közszférában dolgozók kamattámogatást kapnak).
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
