A ciprusi elnök lemond a fizetése egy részéről
A ciprusi államfő 25 százalékkal csökkentette saját fizetését, míg a kormány tagjainak illetménye 20 százalékkal lesz kevesebb. Nikosz Anasztasziadisz ilyen értelmű utasítást adott a ciprusi számvevőszék elnökének. A lépéssel az államfő és a miniszterek szolidaritásukat akarják kifejezni a szigetország lakosaival, akiket keményen sújt a pénzügyi válság. Ciprus vezető politikusai egyúttal lemondtak 13. havi illetményükről is, amely törvény szerint jár nekik.
A ciprusi bankok csaknem két hét szünet után csütörtökön nyitottak ki először, ám az ügyfelek fejenként legföljebb 300 eurót vehettek föl az éjszaka folyamán készpénzzel - egyes források szerint több milliárd euróval - feltöltött bankfiókokban. A külföldre történő pénzátutalás értékét 5 ezer euróban maximálták, csekket egyelőre nem lehet beváltani. A korlátozó intézkedés a jövő szerdáig szól.
A Capital Economics közgazdászai szerint önmagában nem meglepő, hogy a "ciprusi járvány" terjedésétől Ukrajna esetében jóval kevésbé tartanak a piaci szereplők, mint Oroszország esetében. Becslések szerint ugyanis a ciprusi bankokban tartott orosz betétek értéke elérheti a 30 milliárd dollárt, az ukrán bankbetéteké azonban legfeljebb 1-3 milliárd dollár között lehet.
A Capital Economics szakértői ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a ciprusi mentőcsomagból Oroszországra és Ukrajnára háruló legnagyobb problémát nem a betéteken keletkező veszteségek, hanem a ciprusi tőkekorlátozások miatt az üzleti tranzakciókban várható fennakadások jelenthetik, és ebből a szempontból Ukrajna sokkal sebezhetőbb, mint Oroszország.
Az orosz és az ukrán üzleti vállalkozások "adóoptimalizálási" megfontolásokból egyaránt Ciprust használják az importszámláik kiegyenlítéséhez és az export ellenértékének beszedéséhez kapcsolódó pénzügyi tranzakcióik lebonyolítására. Amikor azonban az exporttranzakciókból befolyó pénzek visszaáramlanak Oroszországba és Ukrajnába, nem a folyó fizetési egyenlegben tűnnek fel exportbevételként, hanem a tőkemérlegben közvetlen külföldi befektetéséként.
Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői a többi nemzetközi hitelező képviselőivel együtt jelenleg is a mentőhitel technikai részletezésén dolgozik Cipruson, s a szervezet csak később dönt arról, hogy ha egyáltalán beszáll a mentőhitelbe, mekkora összeggel - mondta Gerry Rice, az IMF szóvivője csütörtökön.
A szóvivő szerint „arra számítunk, hogy a delegáció április elején fejezi be munkáját, s ezt követően tárgyal majd az IMF igazgatótanácsa az esetleges részvételről". Így előreláthatólag nem lesz döntés a kérdésben április vége előtt - tette hozzá.