Soha nem volt ilyen alacsony a hiány

A tavalyi költségvetést féltucatnyiszor átíró ex-nemzetgazdasági miniszter, Matolcsy György fáradozásai nem voltak teljesen hiábavalóak. Ugyan lefulladt a gazdaság (tavaly 1,7 százalékos recessziót mért a KSH), nem csökkent érdemben az államadósság, döbbenetesen kevés a beruházás és a munkanélküliségi mutató sem javult, de a költségvetési kiadások kordában tartásával és a bevételek jelentős megemelésével sikerült eredményt elérni a költségvetési egyensúly terén. Persze a kiigazítások összetételét, a kiadáscsökkentések helyett a bevételek megemelésére koncentráló csomagok sorát sokan kritizálták. Az adóemelések - különösen az évköziek - nem csak a vállalkozók kiszámíthatóságba vetett bizalmát, hanem a növekedést is aláássák.

Soha nem volt ilyen alacsony

A mínuszba forduló növekedés miatt pedig nem tud érdemben csökkeni az államadósság: a kormányzati szektor összes adóssága az MNB adatai alapján, 2012 végén 22 381 milliárd forint volt, ez a GDP 79,2 százalékának felel meg.

Az eredmény a költségvetés terén azonban vitathatatlan: a tavaly ősszel 2,5 százalékról 2,7 százalékra emelt éves költségvetési hiánycél nem csupán teljesült, hanem jóval kisebb is lett a kitűzött célnál: a túlzotthiány-eljárás (EDP) keretében az Európai Uniónak 2013. március 29-én jelentett adatok szerint a kormányzati szektor hiánya az uniós módszertan szerint számolva 593,4 milliárd forint volt, ami a GDP 2,1 százaléka. (Egy másik, kizárólag a túlzottdeficit-eljárás keretében alkalmazott számítási módszer szerint a hiány még ennél is kisebb, csupán 566,7 milliárd forint volt, a GDP 2,0 százaléka.)

A KSH adatközléséből kiderült: a bevételek 2011-hez képest (de a 2011-es magán-nyugdíjpénztári vagyon átvételével nem számolva) 6,6 százalékkal nőttek 2012-ben, miközben a kiadások 0,6 százalékkal csökkentek.

A jövedelemadó bevételek 10,1 százalékkal (ez a minimálbér emelés hatása volt), a termelési és importadók 9,3 százalékkal bővültek, melyből az általános forgalmi adó bevétel 10,3 százalékos növekedést tesz ki. Ez a 27 százalékos áfakulcs bevezetésének és a kiutalásra vonatkozó szabályok változásának tulajdonítható.

A portfolio.hu szerint a statisztikai hivatal által közölt adatok szerint 1999 óta soha sem volt ilyen alacsony a kormányzati szektor éves hiánya, ha eltekintünk a 2011-es kivételes évtől. A KSH adatai szerint ugyanis 2011-ben 4,2 százalék volt a költségvetési többlet a magánnyugdíjpénztárak államosítása miatt, ám az MNB szerint ezzel nem számolva a valóságban 5,4 százalék volt a hiány.

Az egy év alatt 5,4 százalékról 2,1 százalékra csökkenő hiány azt is jelenti, hogy tavaly arányaiban csak a Gyurcsány Ferenc 2006-2007-es kiigazítócsomagjához hasonlítható, de valójában még annál is nagyobb volt a Matolcsy-csomagok sorának a költségvetési összhatása.

Mennyire lesz tartós?

Egy névtelenséget kérő költségvetési elemző szerint a tavalyi adatokból arra lehet következtetni, hogy az idei költségvetési hiány 3 százalék alatt tartható, illetve az elcsúszás legfeljebb néhány tized százalékpontos lehet, amit szükség esetén nem lenne különösebben nehéz kiigazítani.

A nagyon jó hiányszám hátterében több tétel együttes hatása áll: a tisztán hazai forrásból finanszírozott beruházások szintje rekordalcsony volt, és jóval kevesebb kiadás ment el az "egyéb" kategóriába sorolt szociális kiadásokra is. Ez az elemző szerint azt jelenti, hogy az önkormányzatok megvágták a saját hatáskörben kiutalható szociális juttatásaikat a takarékoskodási kényszer miatt. Elképzelhető, hogy a rezsicsökkentésre hivatkozva ezek a kiadások ebben az évben sem ugranak meg, ami pozitív az idei költségvetési hiány tarthatósága szempontjából.

Az elemző szerint ha mégis "megbukunk" a túlzottdeficit-eljárásban (tehát Brüsszel nem zárja le azt), az csak a jövő évi költségvetési kockázatok miatt lehet. A kilátásokról bővebben itt olvashat.