Varga: Még nem értük el a küszöbértéket

A jegybankkal való szorosabb együttműködés egyik lehetséges formája lenne, ha a jegybank a másodlagos piacon magyar állampapírokat vásárolna, idézte Varga Mihály Wall Street Journalnak adott interjúját a portfolio.hu. A kormány örül annak, hogy csökken a kamat, Varga szerint az alapkamat még nem érte el a küszöbértéket, de a küszöbérték meghatározása a jegybank dolga. Azt azonban Varga elárulta, szerinte valószínűleg már közelítjük ezt az értéket.

A magyar kormány inkább a fizetőeszköz stabilitásával szeretné a gazdaságba csábítani a beruházásokat, mintsem gyenge devizával erősíteni az exportot, mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Wall Street Journalnak adott interjújában. A gyenge forint ugyan segíthetné az ország exportvezérelt gazdaságát azzal, hogy vonzóbbá teszi a termékeket külföldön, de az eladósodott háztartásokra, vállalatokra és az államra nagyobb terhet róna. Nem lehet úgy futni az export növekedéséért, hogy közben az egyik lábunkat még mindig lehúzza a devizaadósság, mondta. Csökkentenünk kell a devizakitettséget és ezzel egy időben segítenünk kell az export növekedését, tette hozzá a miniszter.

A legtöbbet pedig a stabilitással és kiszámíthatósággal tehetjük, hogy a forint árfolyama stabil legyen és a fluktuációk eltűnjenek - mondta Varga.  Az idei növekedési kilátásokról szólva Varga újból elmondta, 0,5-1 százalék közötti GDP-növekedést vár idén. A kormány hivatalos várakozása 0,9 százalék.

Miközben a kormány céljai szerint a gazdasági növekedés fellendítésében a jegybankkal kötött stratégiai együttműködés is szerepet játszana, Varga az interjúban hangsúlyozta, a jegybank továbbra is saját monetáris politikai döntéseiért lesz felelős. Az egyik lehetséges együttműködés, ami nyitva állhat a jegybank előtt, a magyar állampapírok másodpiaci vásárlása, hasonlóan ahhoz, ami az Európai Központi Banknál működik. Ez azonban nem jelent semmiféle feltételt vagy kötelezettséget a jegybank felé, tette hozzá.  Mint ismert, múlt héten a kamatvágási sorozat újabb állomásaként történelmi mélypontra, 5,0 százalékra csökkent a jegybanki alapkamat.

Ezzel kapcsolatban Varga elmondta, a kormány nyilvánvalóan az alacsonyabb kamatokat preferálja, minthogy ezek olcsóbbá teszik az adósságok visszafizetését, ugyanakkor a jegybank dolga az, hogy megtalálja azt a küszöbértéket, amelynél a kamatcsökkentés nem indítja el a hozamok szignifikáns emelkedését. Azt azonban hozzátette, szerinte az irányadó ráta még nem érte el ezt a küszöbértéket. Ennek eldöntése azonban a jegybankra tartozik. Valószínű azonban, hogy közelítjük ezt az értéket, tette hozzá.

A költségvetésről szólva Varga Mihály elmondta, nem látja indokoltnak a költségvetés kiigazítását jelenleg, és az első negyedéves költségvetési adatok birtokában készíti majd el a kormány a frissített konvergencia jelentést, amit az Európai Unió felé április 15-ig kell benyújtani. A kormány azonban csak az első negyedéves GDP-adatok tükrében, amely május 15-én jelenik meg, nyúlna hozzá a költségvetéshez.

Varga elmondta, hogy a költségvetésnek azon kockázatosnak ítélt elemei, mint az elektronikus útdíj vagy a pénztárgépek online bekötése az adóhatósághoz késnek ugyan, de meg fognak valósulni, tehát bevételt fognak hozni, míg a pénzügyi tranzakciós illeték módosítására akkor kerülhet sor, ha a félévhez érkezve a bevételek elmaradnak a várttól. Felhívta a figyelmet, hogy a 400 milliárd forint tartalék áll rendelkezésre a költségvetésben, ami a GDP 1,3 százaléka, ami rendelkezésre fog állni akkor, ha a költségvetésben elcsúszok lesznek az év során.