Kétes a nagybányai ciános aranybánya sorsa

A Romaltyn Mining társaság bejelentette: fontolgatja, hogy lemond a tervezett nagybányai bányaberuházásról, miután az önkormányzat pénteken megváltoztatta a vállalat területének besorolását.

A 2000-es tiszai ciánkatasztrófát okozó Aurul eszközeit birtokló Romaltyn Mining társaság a honlapján közzétett hétfői közleményében rosszallásának adott hangot amiatt, hogy a Nagybányai Városi Tanács a pénteken elfogadott általános városrendezési tervben lakóövezetté nyilvánította azt a területet, amelyen a társaság az ipari tevékenység beindítására készült. "Nem zárjuk ki annak a lehetőségét, hogy részvényeseink arra utasítanak: szüntessük be a tevékenységünket, és azonosítsuk a befektetés megtérítésének jogi lehetőségeit" – áll a közleményben.

A Ion Sturdza volt moldovai miniszterelnök érdekeltségi körébe tartozó Fribourg Investments befektetési alap február 11-én jelentette be, hogy 49 százalékos részesedést szerzett a Romaltyn társaságban, és 40 millió dolláros beruházással nekilát a Nagybánya melletti bányászati hulladék feldolgozásának. A befektető arra készült, hogy az év utolsó negyedében újraindítja a Romaltyn tevékenységét, és 5 év alatt 8,5 millió tonna bányászati hulladékot dolgoz fel, hogy kinyerje belőle az aranyat és ezüstöt. A művelet végén pedig a 165 hektáros munkaterület ökológiai rehabilitációját ígérte.

A 2000. évi tiszai ciánkatasztrófát okozó nagybányai Aurul társaságot tulajdonosai Transgolddá nevezték át. A társaság csődje után eszközeit többfordulós licit útján a brit Oxus Gold és a kazah Kazach Gold társaság vásárolta meg. A két társaság által létrehozott Romaltyn Mining cégből azonban kiszállt a brit fél, így teljes egészében a Kazach Gold tulajdonába jutott. A társaságot 2010-ben az orosz Polyus Gold, majd 2012 májusában a kazah SAT & Company vásárolta meg. Utóbbitól szerezte meg februárban a részvények 49 százalékát a Fribourg Investments befektetési alap.