Amerika lesz az új Kína

Az Egyesült Államok gazdaságának növekedési szerkezete változóban van: a pénzügyi válság előtt húzóágazatnak tekintett pénzügyi szolgáltatások és az ingatlanfejlesztés kifulladtak, az újjáéledni látszó növekedés forrása pedig nem várt módon a feldolgozóipar – derül ki a Pioneer Investments elemzéséből. Könnyen lehet, hogy az egyre kevésbé olcsó ázsiai munkaerő vonzerejét felülírja az egyre alacsonyabb amerikai gázszámla.

Az Egyesült Államok azon kevés fejlett ország közé tartozik, amely virágzó feldolgozóiparral büszkélkedhet. Az ágazat kibocsátása a legfrissebb adatok szerint már 1,9 trillió dollár, ami az amerikai GDP 12 százalékát adja: ez a kibocsátás önmagában a 11. legnagyobb gazdaság lenne a világon. Robert Wescott, Bill Clinton egykori gazdasági tanácsadója szerint a növekedés katalizátora az energiaszektorban zajló forradalom.

A palagáz ára energia-egységenként (BTU) ma már 3 és 4 dollár között mozog, ami kevesebb mint egyharmada a 2008-ban regisztrált árcsúcsnak, így a kitermelés növekedése Észak-Amerikában gyors lökést ad az iparnak. Az olcsó gázra alapozva máris 90 milliárd dollár értékű vegyipari beruházást jelentettek be amerikai vállatok, és öt zöldmezős acélgyár épül az országban.

Beszédes adat, hogy miközben a kétezres évek közepén egy Amerikában gyártott autó importhányada még 45 százalék volt, ez az arány mára 38 százalékra csökkent, és a következő évek fejlesztései nyomán akár 30 százalék alá is eshet. A folyamat vesztese egyértelműen Ázsia lehet, mely az elmúlt évtizedekben az amerikai márkák fő kitelepülési célpontja volt, de a jelek szerint az egyre kevésbé olcsó munkaerő előnyeit felülmúlhatja az egyre alacsonyabb energiaár vonzereje.

Mindez nemcsak az iparszerkezetet, de az USA külkereskedelmi egyenlegét is átalakíthatja – állapítja meg a Pioneer elemzése. Az USA az elmúlt 10 évben fenntarthatatlan növekedési pályára állt, a gyártást alacsony költségű külső telephelyekre szervezték ki a gyártók, miközben a háztartások fogyasztása az olcsó hitelek eredményeként jócskán növekedett. Mindezek eredményeként az USA külkereskedelmi egyenlege a válság előtti időkben már 6 százalékos mínuszt mutatott, azóta viszont – részben persze a lakossági fogyasztás visszaesése miatt is – megfeleződött.

A csökkenő energiaárak hatása azonban önmagában nem vezethet ilyen gyors fordulathoz. Ehhez számos egyéb körülményre is szükség volt, például nyitott gazdaságirányításra, kiemelkedő egyetemekre, innovációra. Robert Wescott szerint az Egyesült Államok mindebben verhetetlen, így szerinte Amerika a következő 5-10 évben ismét a világ egyik leggyorsabban növekvő gazdaságává válhat.