Több adót fizetünk, mint 3 éve?

"A magyar állam adóbevételei 2011-ben a bruttó hazai termék (GDP) 37 százalékát tették ki, ezzel Magyarország a tizenkettedik az uniós tagállamok sorában az adóterhelés mértékét tekintve. Egy évvel korábban ugyanez az arány még 37,7 százalék volt, a 2007-2009 közötti időszakhoz képest pedig több mint 3 százalékponttal csökkent a mutató" - idézi az MTI az Európai Bizottság hétfőn közzétett jelentését.

A képet azonban árnyalja, hogy az Eurostat 2011-es adatokat mutat be, az utóbbi években pedig ehhez képest romlott a magyar helyzet, az NGM korábbi számításai szerint a 2013-mas évben nagyjából már 39 százalékos lesz a GDP-arányos elvonás. Az igazi kérdés persze nem önmagában az adócentralizáció mértéke, hanem az, hogy a hozzá társuló újraelosztás milyen méretű és szerkezetű. Hiába kell például hagyományosan sok adót fizetni a skandináv országokban, itt ez hatékony újraelosztási modellel párosul, míg a magyarországi rendszer alacsony hatékonyságú.

Ebből a szempontból tehát pusztán az, hogy a GDP-arányos adóterhelés nő vagy csökken, másodlagos ahhoz képest, hogy az állam hogyan gazdálkodik a rá bízott pénzzel, képes-e azzal ellensúlyozni a jövedelmi egyenlőtlenségeket, javítani a közszolgáltatások színvonalát, ösztönözni a munkapiacot és a beruházásokat.

Az mindenesetre beszédes, hogy a hozzánk hasonló fejlettségű országokban a GDP-arányos elvonás 30 százalék alatti, Brüsszel, az OECD és az IMF is többször felhívta erre Magyarország figyelmét.

Az idézett hétfői Eurostat jelentése ettől függetlenül több szempontból is érdekes. A munkát terhelő személyi jövedelemadó felső kulcsai például a bulgáriai 10 százaléktól a svédországi 56,6 százalékig terjednek. Magyarország Romániával együtt a harmadik legalacsonyabb szja-kulcsot tartja fenn, 16 százalékost, idézi a tanulmányt a portfolio.hu.

Ugyanakkor a magas adókulcsokat fenntartó országok jellemzően progresszív adózásban működnek, azaz alacsonyabb jövedelmeket nem a magas felső, hanem valamilyen alacsonyabb adókulcs terhel, illetve sok ország esetében vannak különféle adókedvezmények, például alacsony jövedelműeket vagy családosokat célozva.

A fogyasztást terhelő adók terén Magyarországot rekorder, a 27 százalékos általános áfakulcs a legmagasabbnak számít az EU-ban, Svédországban és Dániában a kulcs 25 százalék. A vállalati jövedelmeket terhelő átlagos adókulcs 23,5 százalék volt az EU-ban, legalacsonyabb Bulgáriában 10 százalékkal, legmagasabb Franciaországban 36,1 százalékkal.