Strasbourg dönt a 98 százalékos különadóról

Kedden dönt a strasbourgi emberi jogi bíróság a 98 százalékos különadó ügyében. A különadó a közszférában dolgozó vezetők végkielégítésének 2 millió forint feletti részét, a beosztottak végkielégítésének 3,5 millió forint feletti részét érintette. Az adó a 2010. január elseje utáni végkielégítésekre vonatkozik

Aki lemaradt, az kimarad

Az N.K.M monogramú hatvan év körüli felperes ügyében (angol nyelvű összefoglaló) jövő kedden dönt a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága. A volt köztisztviselő hölgy azért fordult a testülethez, mert a különadó szerinte sérti a tulajdonhoz való jogát valamint a diszkrimináció tilalmát. Érvelése szerint a különadó azért is jogszerűtlen, mert annak indoklása (az ilyen magas végkielégítések a jó erkölcsbe ütköznek) sérti a jó hírnevét, mondta el Karsai Dániel, a felperes jogi képviselője.

Az ügyvéd szerint, ha esetleg elmarasztalják Magyarországot, annak valószínűleg nem lesznek minden érintettre kiható következményei. Aki korábban már Strasbourghoz fordult, azoknak ebben az esetben természetesen kártérítést fog fizetni az állam. Az ügyvéd tudomása szerint ez csupán 40-50 embert érinthet. Az érintettekre nézve esetleg kedvező döntésen felbuzdulva azonban már valószínűleg nem érdemes a Bírósághoz fordulni. Az eljárási szabályok szerint erre a sérelem bekövetkeztétől számított fél éven belül van csak lehetőség, ez a határidő pedig már az érintettek túlnyomó többségénél valószínűleg eltelt.

A Bíróságnak lehetősége van felszólítania Magyarországot a helyzet általános rendezésére, ami ténylegesen a különadó-törvény hatályon kívül helyezését jelenti, de Karsai szerint ennek a kimondása egyáltalán nem biztos. Ha a Bíróság kimondja ezt a kötelezettséget, akkor azok járhatnak jól, akik 2010 előtt léptek be a közszférába, mert ők még a magas végkielégítések reményében írták alá a szerződéseiket. Azoknak viszont, akik 2010 január elseje után létesítettek jogviszonyt, már az alacsonyabb végkielégítéssel kellett számolniuk, azaz őket emberi jogot sértő hátrány nem éri a 98 százalékos adó levonása után gyakorlatilag nullára csökkenő végkielégítéssel. A 2010 előtt munkába ál és azóta elbocsátott (vagy a jövőben elbocsátandó) közszolgáknak tehát lényeges lehet a döntés.

A strasbourgi bíróság döntései elviekben kötelezőek minden európai államra (így Magyarországra is), az államokkal szemben alkalmazható szigorú szankció viszont nem létezik. A döntéseket azonban a bíróság tekintélye és a nemzetközi nyomás miatt szinte kivétel nélkül betartják az államok. A vörös csillag-ügyben, ahol Magyarország még országgyűlési határozatban is tiltakozott a döntés ellen, végül mégis fizetett az állam.

Harmadszorra sikerült

A különadót először 2005-ig visszamenőleg vezették be, ezt azonban az Alkotmánybíróság elkaszálta, mondván sérti a visszamenő hatály tilalmát. Az alkotmánybírósági döntés után nem a kifogásolt törvényt módosította a kormánytöbbség, hanem az Alkotmányt: jelentősen korlátozták az AB jogköreit, abban bízva, hogy a testület ezután nem fogja elmeszelni az ismételten, csaknem változatlan formában benyújtott különadó-törvényt. Az AB azonban ismét elkaszálta a törvényt, arra hivatkozva, hogy a visszaható hatály a legalapvetőbb jogot, az emberi méltóságot sérti. Lázár János, a törvény benyújtója szerint a döntés „szembe ment az ország érdekeivel”, a rendelkezés célja az, hogy "az érdemtelen, pofátlan végkielégítéseket felvevők ezeket 98 százalékkal adózzák le”. Az Alkotmánybíróság nem találta ugyanakkor alkotmányellenesnek azt, hogy a különadót 2010-től vezessék be, ami valamelyest azért mégis visszaható hatályú jogalkotás volt, hiszen a törvényt 2010 végén fogadták el.

A törvényt végül, harmadszorra, úgy fogadta el az Országgyűlés, hogy csak a 2010 utáni végkielégítésekre vonatkozzon. A törvény sokakat hozott nehéz helyzetbe, hiszen a végkielégítés összegét többnyire felélték az érintettek.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!