Ha csődbe mész, bukhatod a házad

A Napi Gazdaság információi szerint korántsem biztos, hogy a tervezett magáncsőd-szabályozás során támogatják majd a KDNP javaslatát, amely ragaszkodik ahhoz, hogy továbbra is az adós birtokában maradjon egy hitelre vásárolt ingatlan. Ezt támasztja alá, hogy a Portfolio.hu szerdai konferenciáján Orbán Gábor, az NGM államtitkára arról beszélt, csak olyan megoldás fogadható el, amely nem veszélyezteti a jelzálog-hitelezés rendszerét.

Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója szerint egyébként lehet jó magáncsőd-szabályozást létrehozni − ő és az NGM képviselője is az ír példát említette. A magáncsőd négy-öt év után megadja a feltételeket betartó ügyfélnek a "tiszta lapot", de ez − hangsúlyozta Nagy − nem egyenlő az elsétálás jogával.

Felfalusi Péter, a követeléskezelők szövetsége, a Makisz elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a magáncsődöt sok ügyfél újabb érvként fogja fel a nemfizetésre. A szakember szerint egyébként is rossz volt a "mindenki megmentéséről" szóló kormányzati kommunikáció, az emberek ezért várnak újabb és újabb megoldásra. (Közben Cséfalvay Zoltán, az NGM államtitkára már úgy nyilatkozott, kimerültek a devizahiteles-mentés eszközei.) Érdemi eredményt csak akkor lehet várni a magáncsődtől, ha indulásként a tartozás 25-30 százalékát megfizeti az adós − jelezte Felfalusi.

A bankárok, az MNB és az NGM is jónak tartja az árfolyamgátat, ám a vártnál kisebb érdeklődés megítélése eltérő. A minisztérium elképzelhetőnek tartja a hosszabbítást, a bankok szerint azonban a jelentkezők számának érdemi növekedése ettől már nemigen várható. A megkérdezett bankvezetők nem remélik a lakossági hitelezés felfutását, bár elismerik, a támogatott lakáshitelek és a küszöbönálló szocpol rendszere némi élénkülést hozhat.

A vállalati hitelezés beindulására komolyabb a remény, ezt az MNB programja segítheti, a bankok nagyszámú megkeresést kaptak. Az idő rövidsége mellett arra is fel kell készülni, hogy nagyon sok ügyfél csalódott lesz, hogy nem fér majd bele a hitelprogramba − hívta fel a figyelmet Simák Pál, az MKB Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója. A beruházások visszafogásában a gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága is közrejátszik, míg a hitelezésnél − emlékeztetett az Erste első embere − ma másról beszélnek a bankok és az ügyfelek. Utóbbiak még a válság előtti laza hitelezést várják, de ez nem térhet vissza. Balog Ádám jegybanki alelnök úgy látja, a gazdasági növekedést ugyan főként a beruházási hitelezés segítené, ám az MNB is úgy számol, hogy az 500 milliárd forintos keret zömét hitelkiváltásra használják majd fel az ügyfelek.