Mégsem ússzuk meg a Varga-csomagot

Mégsem sikerült meggyőzni Brüsszelt arról, hogy elszámoltak valamit tavaszi előrejelzésükben, a Fidesz csütörtöki elnökségi ülésén legalábbis úgy döntött, további kiigazító lépéseket tesz, hogy biztosan kikerülhessünk a túlzottdeficit-eljárás alól.

Az Európai Bizottság múlt héten publikált jelentésében úgy számolt, a magyar kormány hiába tartotta GDP-arányosan három százalék alatt a költségvetés hiányát tavaly, az idei évben éppen csak a küszöböt érintjük, jövőre pedig egészen 3,3 százalékig szalad meg a hiány. Olli Rehn pénzügyi biztos azt mondta, további intézkedésekre lesz szükség ahhoz, hogy kikerüljünk a hiányeljárás alól.

Méltánytalan, de engedünk

Varga Mihály múlt héten még úgy fogalmazott, Brüsszel állításai méltánytalanok, már tavaly is a bizottság túlzott szigora miatt korrigáltuk túl a költségvetést, a kormány így első körben nem gondolkodik további lépésekben, inkább a bizottságot próbálja meggyőzni arról, hogy téved.

Ha volt is erre kísérlet, úgy tűnik, nem hatottak a magyar érvek, Orbán Viktor csütörtökön arra kérte Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert, hogy dolgozzon ki „a kormány gazdaság- és társadalompolitikájával összeegyeztethető és egyben az Európai Unió számára is elfogadható lépéseket", amivel kikerülhetünk a túlzottdeficit-eljárás alól.

A dolog viszonylag sürgős, nagyjából 100-120 milliárd forintot kellene találni ahhoz a költségvetésben, hogy már idén megszűnjön ellenünk az eljárás. (Ez bruttó 160-210 milliárd forintos kiigazítást jelent.) Az Európai Bizottság ugyanis május 29-én tesz ajánlást a túlzottdeficit-eljárásról, ezután az Ecofin, vagyis az Európai Unió pénzügyminiszteri tanácsa június 22-én dönthet az ország sorsáról.

A rezsicsökkentést megvédik

Honnan kerít 100-120 milliárdot a kormány? Egyelőre kérdéses, mindenesetre ez az összeg a költségvetés léptékével mérve nem igényel drámai beavatkozást. Összehasonlításul: Matolcsy tavalyi három megszorító csomagja ennek ötszöröse volt. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője csütörtökön azt nyilatkozta, nem engednek a brüsszeli nyomásnak, „szó sem lehet a rezsicsökkentés visszavonásáról, a magánszemélyek és a kis- és középvállalkozások adóterheinek növeléséről, a nyugdíjak megadóztatásáról, a nyugdíjemelés eltörléséről, a családtámogatások csökkentéséről és a gyermekek utáni adókedvezmények felülvizsgálatáról", és kitartanak a munkahelyvédelmi akcióterv mellett is.

Rogánéknak szerencséje van, az Európai Bizottság korábbi nyilatkozataiból ugyanis egyáltalán nem lehet hasonló követeléseket kiolvasni. Ők egyszerűen csak attól tartanak, hogy kisebb lesz a növekedés, mint amit a kormány vár és nem jönnek be maradéktalanul az adóbevételek: kevesebb jöhet be áfából, tranzakciós adóból, e-útdíjból és a pénztárgépek bekötéséből, miközben néhány kiadás - például az MNB vesztesége - nagyobb lesz a kormány által kalkuláltnál. (A kockázatokról részletesebben itt olvashat.) Vargáékat mindössze arra kérik, álljanak elő egy realistább tervvel, hozzanak néhány meggyőzőbb intézkedést, amivel jövőre is biztosan tartható az elvárt hiány. Hogy kettős mércével mérnének Brüsszelben, mint ahogyan azt a kormány állítja, önmagában a bizottság jelentése alapján nehezen mondható ki, de kétségtelen, hogy nem bánnak velünk kesztyűs kézzel.

Indul a fűnyíró?

A fűnyíró beindításának, vagy valamilyen adóemelésnek van a legnagyobb esélye – mondja Samu János, a Concorde vezető elemzője. Az idei hiány 3 százalék lesz Brüsszel szerint, tehát azzal nincs gond, a jövő évi elcsúszás azonban 3,3 százalék, legalábbis legutóbb ezt mondta az EU. Ezt kell lehozni 3 százalékra vagy az alá, ami szerinte nagyjából nettó 100-120 milliárd forintos kiigazítási kényszert jelent.

Samu szerint a legjobb megoldás lenne, ha az állami kiadási oldalon spórolnának valamit, például azzal, ha valamilyen nagy elosztórendszert vagy állami vállalatot hatékonyabbá tennének. Ezen lehetne ennyit spórolni, de egy ilyen előremutató kiigazítást nem lehet két hét alatt összerakni. Elképzelhető ugyan, hogy a kormány megint valamilyen céges szektort érintő adóval vagy adóemeléssel rukkol elő, de a hasonló, a Matolcsy-korszakban alkalmazott megoldásoktól Varga Mihály korábban már finoman elzárkózott, így egy ilyen megoldás valószínűsége most valamivel kisebb.

Nem kell majd megszorításnak hívni

A legkézenfekvőbb, hogy a kormány egy olyan soron próbálja majd kiigazítani a költségvetést, ami már most is benne van a tervekben, csak a tervezett számokhoz képest valami miatt elcsúszás várható – mondja Gárgyán Eszter, a Citibank vezető elemzője. Ilyen például a tranzakciós adó, amiből a tervezettnél időarányosan jóval kevesebb bevétel folyt be eddig.

Szerinte, ha a kormány valahogy eléri, hogy az eredeti tervhez képest kisebb legyen a tranzakciós adóbevétel elmaradás, azzal lejöhet a 3 százalékosra várt idei költségvetési hiány, és ez a bázishatás érvényesülése miatt automatikusan csökkentené a jövő évi hiányvárakozást is, amit Brüsszelnek is el kellene fogadnia. A tranzakciós adót a bankok már egyébként is elfogadták is betervezték, ezért például az adó plafonjának a megemlése akár egy nekik is elfogadható megoldás lehet. Mindezt pedig nem is kellen újabb megszorításként kommunikálni, tehát politikailag is ez jelentené a legkisebb kockázatot.

Gárgyán szerint a másik megoldás lehet, hogy a kormány megvárja a jövő heti GDP-adatot. Ha ez a várakozásoknál jobban alakul (ami egyúttal több költségvetési bevételt, emiatt pedig kisebb költségvetési hiányt jelent), akkor ezt is fel lehet majd mutatni Brüsszelnek, mint egy egyenlegjavító tételt. Harmadik megoldásként elképzelhető a tényleges adóemelés is, de csak olyan tételre vonatkozóan, amire egészségügyileg vagy erkölcsileg rá lehet sütni, hogy a kormány értékrendjéhez illeszkedő lépés. Ilyen lehet például valamilyen fogyasztási alapú jövedéki adó megnövelése.

A kormány és az Európai Bizottság számai egyébként sokat közeledtek egymáshoz az elmúlt hónapokban. Az Eurostat legutóbbi adatai szerint a 2012-es GDP-arányos költségvetési hiány 1,9 százalék volt, a korábban bemutatott becslés még 2,4 százalékos hiányról szólt. 2013-ra és 2014-re akkor még 3,4 százalékos hiánnyal számoltak, bár tény, ekkor még több intézkedés hatását nem vizsgálták. A bizottság most kisebb mértékben javította a magyar GDP-re vonatkozó prognózisait is. Az idei évre a téli prognózisban szereplő -0,1 százalék helyett 0,2 százalékot várnak. 2014-re pedig 1,3 százalék helyett 1,4 százalékot.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!