Öt év is járhat családon belüli erőszakért

Kilenc törvényjavaslatot nyújtottak be pénteken az országgyűlésnek, hatot a kormány kezdeményezett, három törvénymódosítást fideszes képviselő, vagy képviselők nyújtottak be. A törvényjavaslatokat összegyűjtve itt találja >>

Varga Mihály gazdasági miniszter a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről nyújtott be törvényjavaslatot (pdf). A fejlesztési miniszter egy törvényben módosítaná az atomenergiával és a mezőőrökkel kapcsolatos szabályokat, egy képviselői indítvány pedig a közösségi közlekedés rendszerébe illesztené a közösségi kerékpár-rendszert a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény átírásával. A budai luxusház-építéssel elhíresült Láng Zsolt az egyik beterjesztője a polgármesteri jogállás újraszabályozásának, a belügyminiszter egyes rendészeti tárgyú törvényeket írna át.

Törvényben rögzített pluszpénz

A kabinet számos ponton módosítana egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvényeket; erről 85 oldalnyi törvényjavaslatot (pdf) nyújtott be a humáerőforrás-miniszter. A több egészségügyi tárgyú jogszabály módosításában rögzítik az egészségügyi dolgozók idei béremelését, de a gyermekgondozási díj és a táppénz mértékét is meghatározzák, valamint a központi implantátumregiszter felállítását is előírják.

A javaslat melléklete szerint az orvosi munkakörben dolgozók idén havi 10-40 ezer forint közötti bér-, illetve illetményemelést kapnak. Az eltöltött évek és egyéb tényezők alapján megállapított bértábla szerint az orvosok havi keresete 205 320 és 395 120 forint között alakulhat. Az egészségügyi szakdolgozó 5 ezer és 41 425 forint közötti emelésben részesülhetnek, így az ő havi juttatásuk 103 ezer és 330 725 forint között lehet majd.

A javaslat több módosítást tartalmaz az egészségügyi munkaerő feltérképezéséhez szükséges intézkedésekről. A javaslat felhatalmazza a kormányt, hogy kijelölje a praxiskezelőt, amely nyilvántartást vezet a praxisjogokról és a tartósan betöltetlen háziorvosi körzetekről és gondoskodik azok meghirdetéséről.

Öt év is járhat családon belüli erőszakért

Módosítaná a kormány a büntető törvénykönyvet (Btk.) is, hogy súlyosabban lehessen büntetni a családon belül erőszakot elkövetőket. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter pénteken terjesztette a parlament elé az új Btk. módosításáról szóló javaslatát, így a július 1-jével hatályba lépő törvénykönyvben már külön tényállást kaphat a hozzátartozó bántalmazása.

Az előterjesztés indoklása szerint mivel a javaslat szándéka az elkövető elrettentése, a családon belüli erőszak körébe vonható bűncselekményeket, így a testi sértés egyes eseteit, a becsületsértést, a személyi szabadság megsértését és a kényszerítést, a jövőben súlyosabban bünteti majd a Btk.

A könnyű testi sértésnél és a becsületsértésnél három évig terjedhetne a szabadságvesztés. Súlyos testi sértésnél, továbbá az aljas indokból, védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen, illetve idős vagy fogyatékossággal élő ember sérelmére elkövetett könnyű testi sértésnél, valamint személyi szabadság megsértése vagy kényszerítés miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntethető az elkövető.

Volt családtagra is vonatkozik

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kiemelte: a családon belüli erőszak alapvetően egy kriminológiai fogalom, az e körbe tartozó cselekmények igen széles skálán mozognak, kezdve a becsületsértés szabálysértési tényállásától egészen akár az emberölés bűntettéig. Az új bűncselekmény ebbe a széles spektrumú elkövetési körbe teljes mértékben illeszkedik - írták.

Az új tényállás nemcsak az új Btk.-ban meghatározott hozzátartozóra, hanem a volt házastársra, volt élettársra, gondnokra, gondnokoltra, gyámra és gyámoltra is vonatkozhat majd.

Emellett a javaslat a bűncselekmény megvalósulásához feltételként határozza meg az együttélést, a büntethetőség pedig kiterjed arra az esetre is, ha a sértett nem az elkövetéskor, hanem korábban élt egy háztartásban vagy egy lakásban az elkövetővel. A javaslat lehetőséget biztosít ahhoz, hogy az elkövetőt eltiltsák a bántalmazott hozzátartozóval való kapcsolattartástól.

A KIM kommünikéjében kijelentette: a kormány nem tolerálja a rendezett családi viszonyokat támadó és aláásó cselekményeket, és tudatosítani akarja a sértettekben, hogy merjenek lépni és feljelentést tenni, mert anélkül nem tud segítséget nyújtani az állam.

Az államnak védelmet kell nyújtania azon polgárainak, akik éppen otthonukban szenvednek el erőszakot olyan valakitől - például férjüktől, feleségüktől vagy szüleiktől -, akitől szeretetet és tiszteletet várnának - emelte ki a minisztérium.

Felidézték: az Országgyűlés tavaly tűzte napirendjére és fejezte ki egyetértését azzal az országos népi kezdeményezéssel kapcsolatban, amely azt indítványozta, hogy önálló büntetőjogi törvényi tényállása legyen a családon belüli erőszaknak. A népi kezdeményezés hatására a kormány a hozzátartozók elleni erőszakkal foglalkozó munkacsoport keretében a büntetőeljárásban eljáró hatóságokkal, az alapvető jogok biztosával és civil szervezetekkel konzultálva dolgozta ki a nemzetközi elvárásoknak is megfelelő törvényjavaslat szövegét.

A KIM közleményében ugyanakkor azt is megjegyezi, hogy a büntetőjognak csupán mint végső eszköznek szabad a hozzátartozók közötti erőszak leküzdésében szerepet kapnia. "A probléma gyökere a büntetőjogi tényállás megalkotásával nem szűnik meg, annak kezelése összetett; társadalmi, tudományos, szakmai és politikai összefogást igényel" - hangsúlyozták.