Feleannyi lakást veszünk Budapest körül

2007-ben még 4283 ingatlan cserélt gazdát a budai aggomerációban, ez az adat válság hatására kevesebb mint a felére csökkent: 2009 óta 2000 körül jár – derül ki a Duna House felméréséből. A régióban Érden van a legtöbb ingatlan, 22 ezer, a második Budaörs 10,6, a harmadik Szentendre 10 ezer ingatlannal. A 2009-es árzuhanást lassabb esés, majd stagnálás követte.

A 2011 után eladott lakások átlagos négyzetméterárában nagy eltérés van a három településen: a Duna House által közvetített lakások átlag négyzetméterára Érden 207 ezer forint, Szentendrén 231 ezer forint, Budaörsön 250 ezer forint. A családi házak átlagárai között még nagyobb a szórás: Tárnokon 150 ezer forint volt az átlagár, míg a listát vezető Nagykovácsiban 293 ezer.

Pátyi csoda, pomázi problémák

A házakat átlagosan 241, a lakásokat 281 nap alatt lehetett eladni. A leggyorsabban, 154 nap alatt Pátyon keltek el a házak, a sereghajtó Pomázon 534, Piliscsabán 415 napot kellett átlagosan várni. A téglaépítésű lakások között a kategória forgalmasabb településeiből Budakeszin 127 nap alatt kelt el egy lakás, Szentendrén 167, Budaörsön 234, Érden 276, Biatorbágyon pedig 361 nap alatt.

Alkudni a családi házak árából lehetett a leginkább: átlag 9 százalékkal csökkentették az irányárat az eladók, mire megjöttek az első vevők, akik átlagosan még további 10 százalékot lealkudtak. Lakások esetében ez az érték 6+6 százalék volt. A legnagyobb értéket, 16+21 százalékot Szentendrén mérték, a legkisebbet, 3+7-et a szomszédos Pomázon. Érdekesség, hogy lakások esetében Szentendre a lista túloldalán végzett 4+1 százalékkal.

Nem a méret a lényeg

Az értékesített ingatlanok méreteloszlása azt mutatja, hogy inkább a kisebb méreteket keresik a vevők. Körülbelül minden második vásárló a 40-100 négyzetméter közötti ingatlanokat vette, ezen belül a legerősebb sáv 18 százalékkal a 40-60 m² közöttieké. A második legnagyobb csoport, szintén 18 százalékkal a 160 m² fölötti ingatlanoké. Majdnem minden harmadik eladott ingatlan a 150-200 ezer Ft/m² ársávban kelt el, minden második pedig a 150-250 közöttiben. 300 ezer forint fölött csupán a vásárlók 8 százaléka költött, míg 22 százalékos volt a kifejezetten olcsó, 150 ezer Ft/m² alatti ingatlanok iránti érdeklődés. Még lejjebb, 100 ezer forint alatt csupán a vevők 6 százaléka vett ingatlant, a vevők 52 százaléka 10-25 millió forint között vásárolt. Minden tizedik ingatlan 40 millió forint fölött cserélt gazdát.

A vásárlók több mint fele 40 évnél fiatalabb volt, minden harmadik 30-40 év közötti. Ők elsősorban a nagyobb, 130 négyzetméteres ingatlant vették, átlagban 24,5 millió forintért. A legtöbbet, 27,5 millió forintot az ötvenesek költöttek, és minden tizedik vevő közülük került ki. A vevők 26-26 százaléka volt beosztott, illetve vállalkozó, 21 százalékuk középvezető. Legmagasabb átlagáron, 35,5 millió forintért a felsővezetők vásároltak, arányuk 14 százalék. A vásárlás oka a vevők 40 százalékánál a nagyobb ingatlanba költözés volt, befektetési céllal 6 százalékuk vásárolt.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!