Egyre durvábban dőlnek be a hitelek

2013 márciusának végén 6892 milliárd forint banki hiteltartozással rendelkeztek a magyar háztartások. Ebből 1240 milliárd forintnyi hitel volt 90 napon túli késedelemben, ilyen magas értékre még nem volt példa - idézi az MNB szerdán közzétett adatait a Portfolio.

Míg a teljes lakossági hitelállomány egy negyedév alatt 2,0 százalékkal nőtt, a nem teljesítő hitelek állománya (NPL) 12,9 százalékkal emelkedett. Éves összehasonlításban drasztikusabb változást tapasztalunk: a teljes lakossági hitelállomány 4 százalékkal csökkent, miközben a nem teljesítők összege 15 százalékkal nőtt.

A nem teljesítő hitelek állományának emelkedése átértékelődési hatással is magyarázható, hiszen a negyedév végére a svájci frank 3,7 százalékot erősödött a forinttal szemben (241,06 forintról 249,96 forintra). Eközben azonban a nem teljesítő hitelek aránya is nő, méghozzá három hónap alatt március végére 16,3 százalékról 18,0 százalékra nőtt a 90 napon túl késedelmes hitelek aránya.

Magának az aránynak a növekedését (az állomány abszolút értékével szemben) elsősorban nem a forint-átértékelődés magyarázza (hiszen az a teljesítőket is érinti), hanem az a tény, hogy a jelentősen késedelmes hitelek állománya nem igazán csökken hiteltörlesztés vagy más tényezők révén.

Az egyes lakossági hiteltípusok NPL-mutatójában jelentős különbségek mutatkoznak. Az 55 milliárd forintnyi hitelt érintő tavaly nyári forintosítási hullám ellenére továbbra is nagyon magas, 25,1 százalék a nem teljesítő hitelek aránya a deviza alapú szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében. Hogy ez nem csupán devizaprobléma, azt jól mutatja a forint alapú szabad felhasználású jelzáloghitelek még magasabb, 27,6 százalékos NPL-aránya.

Az előző negyedévhez képest felcserélődött a jelzáloghitelek és a fedezetlen hitelek sorrendje: előbbiek NPL-rátája "csak" 17,6 százalék, utóbbiaké viszont 19,9 százalék. Holott az elmúlt évek gyakorlata alapján a fedezetlen hitelektől gyorsabban megszabadulnak a bankok (eladják nagy részüket), mint a jelzáloghitelektől, amelyek eladását és leírását különböző tényezők akadályozzák.

Ősszel az adósmentő programoknak köszönhetően megállt, télen azonban folytatódott a jelzáloghitelek körében a nem teljesítő hitelek arányának emelkedése. Az arány (az említett lassú portfóliótisztás miatt is) külső beavatkozás nélkül folyamatosan növekszik, csupán az említett nyári adósmentő program (a 90 napon túli hitelek egy részének forintosítása) fordította meg átmenetileg a trendet.

Az év első hónapjaiban a szabad felhasználású és a lakáscélú deviza jelzáloghitelek NPL-rátája egyaránt emelkedett annak ellenére, hogy szeptember elejétől minden banknál igényelhető a jogosultak legszélesebb köre számára az árfolyamgát kontstrukció, amely rögzített árfolyamon való törlesztést tesz lehetővé, mérsékelve a törlesztési terhet. Ezúttal a forint jelzáloghitelek NPL-rátája is jelentősen nőtt, amit többek között a forintosított késedelmes hitelek egy részének újbóli nem fizetővé válása is magyarázhat. A kamattámogatott forinthitelek üdítő kivételnek számítanak.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!