Szerencsétlen devizahiteles? Mi segítünk!
További Gazdaság cikkek
-
Visítozva rohant a NAV egységei elől a Reszkessetek, betörők! sztárja - Mind elbuktuk, pedig százmilliókat ért volna ez a hat szám
- Nincs több pánik a törött kütyük miatt: itt a MediaMarkt válasza
- Újraindult az olajszállítás a Barátság kőolajvezetéken
- Munkaidőn kívül buktatott le egy adóellenőr egy karácsonyfadíszeket áruló vállalkozót
“Cégünk rendkívül sikeres, de egyáltalán nem szeretnénk publicitást” - mondta megkeresésünkre annak a vállalkozásnak az ügyintézője, amelyik az interneten jogi szolgáltatásokat ígér bajba jutott devizahiteleseknek. Bár reklámjaikban konkrét cégnév és ügyvédek neve nem szerepel, videóhirdetésükben pedig ügyvédi csapatukat egy vásárolt katalógusfotóval illusztrálják, állításuk szerint segítségükkel a devizahitel szerződéseket semmissé nyilvánítják a bíróságon.
25 ezres előleg
“Ahhoz, hogy el tudjuk dönteni, hogy tudunk-e peresíteni, látnunk kell az Ön szerződését, a bank által jelenleg nyilvántartott tartozást, illetve jó lenne ismernünk eddigi befizetéseit, hogy kiszámolhassuk a szerintünk fennálló tényleges tartozást" - írta a magát egy gmail-es címről hirdető cég az egyik érdeklődő ügyfélnek. Személyes találkozást ajánlanak, és amennyiben úgy látják, hogy "a szokásos hibák szerepelnek a szerződésben", és az ügyfél is úgy gondolja, hogy érdemes pert indítani, 25 ezer forintos előleget kell fizetni.
Ebben a fázisban azonban a cég állítólagos ügyvédi csapata még nem látja a devizahiteles szerződést, csak a 25 ezer forint befizetése után. Ha azonban úgy ítéli meg, hogy az ügy nem vállalható, a 25 ezer forint visszajár, ha viszont az ügyfél lép vissza és dönt úgy, hogy mégsem indít pert, elbukja a 25 ezer forintot.
Ha a per mégis elindul, 120 ezer forintot kell befizetni, plusz, sikeres bírósági eljárás esetén az ügyfélnek megtakarított összeg 4 százaléka a sikerdíj. Hogy hányan jutnak el idáig, kérdéses, azt ugyanis maguk az adósmentők is elismerik, az első fokú ítélet meghozatalához 2-4 tárgyalásra van szükség, ami akár egy évig is eltarthat. Ehhez képest azt mondják, eddigi pereik 80 százalékban sikerrel zárultak.
Meglepő lenne
A PSZÁF tudja rosszul?
Lapunknak több ügyvéd jelezte, hogy szemben a PSZÁF információival, több jogerősen nyertes perük van, ezek közül azonban csak Kásler Árpád felperes és az OTP Jelzálogbank Zrt. alperes közötti eljárást nevesítették, ahol a bíróság jogerősen kimondta, hogy az eladási és a vételi árfolyam felszámítása tisztességtelen, ezért a szerződés ezen vonatkozásában részlegesen semmis. Az ügy azonban még nem zárult le, jelenleg a Kúria előtt van, előzetes állásfoglalást kértek az Európai Uniós Bíróságtól. A többi ügyben a lapunkat megkereső ügyvédek konkrétumokat nem kívántak elárulni.
Ez már csak azért is meglepő állítás, mert a PSZÁF korábbi közlése szerint az eddig elindult 1100 devizahiteles perből egyetlenegy sem zárult jogerősen a hiteles győzelmével. Már az első fokon megnyert és nem jogerős perekből is országos hír lesz, - ilyenekből van is jópár - az ezt követő magasabb szintű fázisban azonban a felügyelet információi szerint eddig minden per elbukott. Jelenleg féltucat per van a Kúria előtt, az adósokat képviselő ügyvédeknek nagy áttörést nem sikerült elérniük.
Még nagyobb bajba kerülhetnek
Pedig sokan próbálkoznak, a szorult helyzetben lévő devizahitelesek végső kétségbeesésükben szinte bármilyen megoldásra nyitottak, az utóbbi időben több ügyvéd és cég is ráröpült az adósmentő-bizniszre. Olyannyira, hogy Szász Károly, a pénzügyi felügyelet vezetője kissé meg is fedte azokat a jogászokat, önjelölt fogyasztóvédőket, akik a bajba jutott adósokat hitegetik.
Ezek az eljárások ugyanis hosszú ideig elhúzódnak, az ügyfél pedig abban bízik, hogy ha nyer, minden problémája megoldódik, így gyakran nem működik együtt a bankjával sem, ezzel pedig csak még nagyobb adósságot halmoz fel.
Bukott perek
Legutóbb Léhmann György keszthelyi ügyvéd is elbukott, pedig nem sokkal korábban még ő is úgy vélte, két tárgyalás alatt lezárja az ügyet, „amit idáig a bankok tettek, az teljesen törvénytelen, semmis.” A magabiztos Léhmann ügyvéd a gyakorlatban mégsem járt sikerrel, a bíróság álláspontja szerint számos alaki hibát és érdemi ellentmondást tartalmazott az a kereset, amelyet egy devizahiteles házaspár nevében adott be a Fővárosi Törvényszékhez. Az elutasítás következménye, hogy a felperes házaspárnak kell viselnie a több százezer forint perköltséget is.
El lehet érni, hogy a bíróság kimondja, a kölcsönszerződés egyes pontjai érvénytelenek, de ezen jelentős összegeket általában nem lehet nyerni. A benyújtásától 1,5 év alatt lehet eljutni az első fokú döntéshozatalig, a másodfok újabb fél év, közben az ügyvédet és az illetékeket is a felperesnek kell finanszíroznia, ez pedig százezrekbe is kerülhet. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy a bankok több esetben valóban követtek el hibákat, ilyenkor azonban általában peren kívül megegyeznek az ügyféllel. A pénzügyi békéltető testület beszámolója szerint a beérkező ügyek nagyjából harmada egyezséggel zárult, és több esetben eljáráson kívül sikerült megállapodni.
Attól még kell fizetni
Az adós győzelme nem azt jelenti, hogy a bank teljesen elengedi az ügyfél tartozását, ilyet egyébként még a fent említett vállalkozás sem ígér, a pereskedő devizahitelesek közül pedig sokan képzelnék így a semmissé nyilvánított szerződést.
A semmis szerződés valójában azt jelenti, hogy vissza kell álltani az eredeti állapotot, ha valaki felvett 10 millió forint hitelt, ebből pedig mondjuk kettőt már visszafizetett, akkor egy összegben vissza kell fizetni 8 millió forintot, sőt többet, késedelmi kamatként ugyanis a jegybanki alapkamatot is ki kell fizetni az eredeti hitelszerződés időpontjától kezdve. Alapvetően két okból lehet semmis egy devizaszerződés: ha valamely törvénybe ütközik vagy ha a bank egyoldalú szerződésmódosítási joga indokolatlanul széles.
A Magyar Nemzeti Bank kimutatása szerint egyébként az idei évben gyorsuló ütemben nőtt a nem fizető ügyfelek aránya, a hitelek közel harmadánál vannak törlesztési gondok. Az árfolyamgát konstrukció bevezetése ellenére az eddiginél nagyobb ütemben romlott a deviza jelzáloghitelek minősége is. Összességében csak a hitelek 64,1 százaléka teljesít szerződésszerűen, szemben a 2009 eleji 82,7 százalékkal.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
