Leszakadóban a vidék

Magyarországon a 2011-ben tovább nőttek a régiók közötti különbségek - derül ki a KSH által ma publikált előzetes regionális GDP-adatokból. Továbbra is Budapest és tágabb környéke a magyar gazdaság súlypontja, írta a Napi Gazdaság.

Bár a fővárost is magában foglaló Közép-Magyarország egy főre jutó GDP-je az országos átlaghoz viszonyítva 2011-ben 3,2 százalékponttal csökkent 2010-hez képest, ez nem befolyásolta kiemelkedő gazdasági előnyét. Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon az országos átlaghoz viszonyított teljesítmény 1,0, illetve 0,4 százalékponttal csökkent, miközben a többi régióban nőtt (1,2-2,6 százalékponttal) az előző évihez képest.

A 2011-es, folyó áron számított 27 886 milliárd forintos bruttó hazai termék (GDP) 48,2 százalékát Közép-Magyarországon, 26,3 százalékát a Dunántúlon, 25,5 százalékát az alföldi és az északi nagyrégiókban állították elő.

A központi régió részesedése 2011-ben tovább csökkent (0,5 százalékponttal), miközben a Dunántúl súlya 0,3, az alföldi és északi térségben lévő régióké pedig 0,2 százalékponttal nőtt 2010-hez képest. A Dunántúl javuló teljesítményét a Közép- és Nyugat-Dunántúl feldolgozóipari teljesítményének - ezen belül is leginkább a jármű-, gyógyszer-, valamint a gumi-, műanyaggyártás - átlagnál nagyobb mértékű bővülése okozta.

Régiós GDP alakulása:

Régió	2009	2010	2011
Közép-Magyarország	12 562	12 953	13 427
Közép-Dunántúl	2 347	2 546	2 728
Nyugat-Dunántúl	2 383	2 649	2 853
Dél-Dunántúl	1 684	1 713	1 760
Dunántúl	6 416	6 909	7 342
Észak-Magyarország	1 909	1 952	2 015
Észak-Alföld	2 492	2 513	2 674
Dél-Alföld	2 245	2 277	2 425
Alföld és Észak	6 647	6 744	7 116
Összesen	25 626	26 607	27 886

Országos átlagban az egy főre jutó GDP értéke folyó áron 2011-ben 5,1 százalékkal, 2 millió 797 ezer forintra nőtt. Az egy főre jutó adatok alapján a régiók közötti különbségek tovább nőttek, miközben a rangsor az előző évekhez képest nem változott. A továbbra is első helyen álló Közép-Magyarország és az utolsó helyen lévő Észak-Magyarország közti különbség 2,66-szoros. Közép-Magyarországot figyelmen kívül hagyva a legmagasabb egy főre jutó GDP-vel rendelkező Nyugat- Dunántúl és a legfejletlenebb régió között ennél lényegesen kisebb, 1,69-szeres volt a különbség; ugyanez 2009-ben 1,52-szeres, 2010-ben pedig 1,64-szeres volt.

Az egy főre jutó GDP alapján a megyék fejlettségi sorrendjében 2011-ben csak kis változás volt. A listán tíz megye megőrizte helyét, hét megye egy, 1-1 megye három, illetve két helyet javított, illetve rontott pozícióján. A rangsorban a legtöbbet, három helyett javító Jász-Nagykun-Szolnok - a megyék átlagához viszonyított - 5,2 százalékpontos előrelépése az ipar teljesítményének, azon belül a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártásának köszönhető.

Baranya megye viszont két hellyel hátrább került a hozzá közel álló fejlettségű Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok mögé. Országos átlag feletti fejlettsége továbbra is Győr-Moson-Sopronnak és Komárom-Esztergomnak van. Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megye pozíciója 2011-ben sem változott, 2000 óta a rangsor utolsó két helyén állnak. A főváros és Nógrád megye közötti különbség továbbra is jelentős, 4,8-szeres volt, 0,1 százalékponttal csökkent 2009-2010-hez képest.

Az egy főre jutó magyar GDP 2011-ben vásárlóerő-paritáson 16 484 euró volt, 3,8 százalékkal több a 2010-esnél, ez 65,7 százaléka volt az uniós átlagnak. Az elmúlt években lelassult a magyar gazdaság felzárkózása: bár az EU-átlagához mért GDP 2011-ben 11 százalékponttal haladta meg a 2000-est, csupán 3, illetve 1 százalékponttal volt több, mint a 2003-as, illetve 2009-2010 évek átlaga. A központi régió fejlettségi szintje - Budapest kiemelkedő, 141,8 százalékos mutatója miatt - az uniós átlag 105,9 százalékát érte el 2011-ben. A többi hat régió közül a két legfejlettebb dunántúli régió egy főre jutó GDP-je az EU-27-ek átlagának 59-67 százalékát tette ki, a többi régióé a 40–44 százalékát.

Megyék és régiók fejlettsége (egy főre jutó GDP ezer forintban és fejlettségi sorrend)

Megye/régió	2009	2010	2011	2009	2010	2011
Budapest	5770	5838	6037	1.	1.	1.
Pest	2174	2324	2371	4.	5.	6.
Közép-Magyarország	4275	4374	4509	I.	I.	I.
Fejér	2160	2341	2646	5.	4.	4.
Komárom-Esztergom	2512	2723	2879	3.	3.	3.
Veszprém	1770	1951	1986	13.	10.	11.
Közép-Dunántúl	2133	2322	2498	III.	III.	III.
Győr-Moson-Sopron	2741	3171	3476	2.	2.	2.
Vas	2102	2281	2495	7.	6.	5.
Zala	2107	2207	2254	6.	7.	7.
Nyugat-Dunántúl	2390	2661	2871	II.	II.	II.
Baranya	1779	1797	1815	12.	13.	15.
Somogy	1631	1715	1787	16.	15.	16.
Tolna	1957	1983	2115	8.	8.	8.
Dél-Dunántúl	1773	1815	1879	IV.	IV.	IV.
Borsod-Abaúj-Zemplén	1583	1651	1725	17.	16.	17.
Heves	1796	1844	1921	11.	12.	12.
Nógrád	1182	1199	1250	20.	20.	20.
Észak-Magyarország	1570	1624	1696	VII.	VII.	VII.
Hajdú-Bihar	1887	1970	2080	10.	9.	9.
Jász-Nagykun-Szolnok	1742	1642	1848	14.	17.	14.
Szabolcs-Szatmár-Bereg	1396	1453	1521	19.	19.	19.
Észak-Alföld	1664	1690	1810	VI.	VI.	VI.
Bács-Kiskun	1703	1731	1895	15.	14.	13.
Békés	1442	1490	1612	18.	18.	18.
Csongrád	1917	1950	2030	9.	11.	10.
Dél-Alföld	1699	1734	1860	V.	V.	V.
Összesen	2557	2661	2797	-	-	-