Örülj a rezsicsökkentésnek, ha gazdag vagy!

A Policy Agenda a Központi Statisztikai Hivatal, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal, valamint az egyetemes szolgáltatók adatai alapján megvizsgálta, hogy miképpen oszlik meg a rezsicsökkentés a különböző társadalmi csoportok között. (A cég az összehasonlíthatóság kedvéért az áramárakat vizsgálta meg alaposabban.)

A Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal adatai alapján 2012-ben a lakossági fogyasztóknak értékesített villamos energia nettó értéke 384 milliárd forint volt. Ehhez hozzáadódik az ÁFA, így összesen 484 milliárd forintot jelentett minden háztartásra együttvéve.

124 ezer forint az éves átlag

A KSH adatai szerint Magyarországon 3,9 millió lakott lakás volt a 2011-es népszámlálás idején. Természetesen ennél több helyre van bekötve a villany, mivel a hétvégi házak, garázsok, nyaralók szintén beleszámítanak a teljes fogyasztásba. Ugyanakkor ezek energiafelhasználása alacsony, ezért az egyszerűsítés kedvéért számítsuk az „állandónak tekinthető lakás” számlájához. Ez alapján azt mondhatjuk, hogy egy lakott lakásra 124 ezer forintos éves átlagos számla jutott.

2013-ban az első kéthavi adatok alapján a lakosság körében csökkent az energiafelhasználás, több mint 5 százalékkal. Amennyiben ez a csökkenés éves szinten állandó lesz, akkor – egy egyszerű becslés alapján – a tavalyi évben elfogyasztott 10,2 millió MWh helyett idén 9,7 millió MWh lehetne a lakossági fogyasztás. Ez pedig tavalyi értéken számolva is már csökkentené a lakosság összesített számláját, amely 458 milliárd forint lenne év végén.

A csökkenő fogyasztást az év első két hónapja alapján azonban nem lehet valószínűsíteni, hiszen az sok tényező miatt a későbbiekben akár nőhet is. Tehát a tavalyi fogyasztási mértékhez viszonyítva a rezsi-csökkentés hatásaként a kormány mintegy 53 milliárd forinttal csökkentette a háztartások kiadásait. Ez a tavaly kifizetett lakossági áramszámla 11 százalékos megtakarítását jelenti.

Az állam a rezsicsökkentésen csak a villamosenergia-szolgáltatás területén 11 milliárd forinttal alacsonyabb adóbevételhez jutott, hiszen ennyivel kevesebb folyik be a költségvetésbe ÁFA-oldalon. Ezt pedig valahonnan elő kellett teremteni, amely indirekt módon megjelenik a lakossági kiadások között.

Kinek segít a kedvezmény?

A fogyasztókat az elhasznált éves energia alapján 10 egyenlő csoportba osztották. Ez alapján az látszik, hogy az 53 milliárd forintos megtakarításból - amit a lakossági fogyasztók az áram árának csökkentése címén "megkapnak" - kb. 26 milliárd forint a felső 20 százaléknak jut.

Ez azt jelenti, hogy azok a háztartások, amelyek eddig is minimum 14 ezer forint feletti villanyszámlát kellett, hogy befizessenek, vitték el a rezsicsökkentés felét. Eközben a fogyasztási szerkezet alapján a háztartások alsó 40 százaléka (ebbe a körbe tartoznak a kisebb alapterületű lakások, vagy háztartási gépekkel kevésbé felszerelt családi házak is) a rezsicsökkentésnek a 10 százalékát sem kapták meg.

A számok tehát azt mutatják, hogy a rezsicsökkentés nyertesei azok voltak, akik az elhasznált energia felső 20 százalékában tartoznak.