Kemény kritikát kapott a kormány Brüsszeltől
További Gazdaság cikkek
-
Rég látott pénzeső zúdul a kulcságazatra, aki nem él vele, elbukik - Nagy Márton személyesen is felszólította az üzemanyagpiaci szereplőket
- Megszólalt a Gazdasági Versenyhivatal a versenytörvény módosításainak elhalasztásáról
- Háborúban a SPAR-ral: itt a kormány következő lépése
- Több száz millió euróból bővíti üzlethálózatát a Rossmann
Az Európai Bizottság elvégezte Magyarország gazdaságpolitikájának átfogó elemzését, értékelte a konvergenciaprogramot és a nemzeti reformprogramot, valamint bemutatta a részletes vizsgálat eredményeit. Figyelembe vette nemcsak a programok Magyarország fenntartható költségvetési és társadalmi-gazdasági politikája szempontjából mutatott jelentőségét, hanem azt is, hogy azok megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak.
Túl optimista a kormány
Az Európai Bizottság megítélése szerint a magyar konvergenciaprogramban szereplő makrogazdasági forgatókönyv némileg optimista. A magyar hatóságok 2013-ra és 2014-re vonatkozó növekedési előrejelzései (0,7 % illetve 1,9 %) körülbelül fél százalékponttal magasabbak a Bizottság szolgálatainak 2013. tavaszi előrejelzésénél.
Magyarország nem követte a 2012. évi ajánlást, miszerint alkosson nem torzító és stabil társasági adózási kereteket, hanem további ágazati különadók bevezetésével tovább növelte bizonyos vállalati szektorok adóterheit. A rezsicsökkentés nem ösztönzi az energiafogyasztás csökkentését és torzító a hatása. Kiemelik, kétséges, hogy a folyamatban lévő felsőoktatási reform javítani tudja-e a hátrányos helyzetű tanulók bejutását.
Sok a fiatal munkanélküli, nő szegénység
A brüsszeli jelentés szerint Magyarországon az alacsony foglalkoztatási ráta nagyon alacsony munkaerő-piaci részvételi rátával társul. A fiatalok körében a munkanélküliség a 2001. évi 11 százalékról 2012-re 28,1 százalékra emelkedett. A közmunkaprogram arra használja fel a költségvetési források nagy részét, hogy a tartósan munkanélküliek számára munkához kapcsolódó jövedelmet biztosítson a szociális ellátás helyett, de a foglalkoztathatóság szempontjából "még bizonyítania kell hosszú távú előnyeit."
Kiemelik, az elmúlt öt évben a nők foglalkoztatási rátája megközelítőleg ugyanazon az alacsony szinten maradt. A kormány a nők munkaerő-piaci részvételének ösztönzése érdekében bővítette a gyermekgondozási létesítményeket és támogatta a rugalmas munkafeltételeket. A társadalmi helyzet tovább romlik: a népesség 31 százalékát veszélyezteti a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség, és az emberek nagy százaléka súlyos anyagi nélkülözéssel néz szembe. A szegénység továbbra is aránytalanul sújtja a hátrányos helyzetű területeket és közösségeket, különösen a romákat.
A külföldieket bántjuk, nagy a bürokrácia
A befektetőkre vonatkozó korlátozásokat is magában foglaló intézkedéssorozat és az instabil szabályozási keret miatt az elmúlt három évben folyamatosan romlott a magyarországi üzleti környezet, főként a szolgáltatási ágazatban, beleértve a kiskereskedelmet. A külföldi befektetőket aránytalan mértékben érintő legújabb korlátozások főként a szolgáltatási szektorra összpontosulnak. Az Egyszerű Állam program 114 intézkedést tartalmazott a vállalkozások adminisztratív terheinek megközelítőleg 500 milliárd forint mértékű csökkentésére, de a program végrehajtása késik.
Szerintük Magyarország jelentős költségvetési erőfeszítéseket tett 2012-ben és a GDP 1,9 százalékát kitevő költségvetési hiánnyal túlteljesítette a Tanács ajánlásában a GDP 2,5 százalékában meghatározott hiánycélt, a tanácsi ajánlás idején már elismert bevételeken felül még a GDP 0,2 százalékát kitevő egyszeri bevételekre tett szert a költségvetés.
A tavaly bejelentett három Matolcsy-csomag intézkedései szerintük főként a bevételi oldalon koncentrálódtak, és csak egyes ágazatokra összpontosítottak, ami kérdésessé teszi, hogy mennyire fenntartható a konszolidáció. Brüsszel tavaszi előrejelzése után a kormány új korrekciós csomagot fogadott el, ezekkel az intézkedésekkel várhatóan 2013-ban és 2014-ben is a GDP 3 százalékában meghatározott küszöbérték alatt marad a költségvetés hiánya. A kormányzati tervek szerint az államadósság GDP-hez viszonyított aránya folyamatosan csökken, a 2012. évi 79,2 százalékról 77,2 százalékra 2014-ben, majd 2016-ban tovább 73,4 százalékra, vagyis a GDP 60 százalékában meghatározott referenciaérték felett marad.
Erősebb kontroll kell
A Bizottság szerint a közelmúltbeli fejlődés ellenére a Költségvetési Tanács kötelező feladatai és elemzési forrásai "még mindig nem állnak arányban" példa nélküli vétójogával, és azzal, hogy szükség van a számszerű költségvetési szabályok betartásának szisztematikus utólagos értékelésére. Szerintük a középtávú költségvetési keret megerősítése és a Költségvetési Tanács kötelező hatáskörének kiszélesítése javítana a nemrég átalakított költségvetésirányítási keret szilárdságán és hitelén.
A pénzügyi szektor számára az egyik legnagyobb kihívást a romló portfólióminőség kezelése jelenti, amely a nem teljesítő hitelek növekvő számával társul. A kormány az utóbbi években számos intézkedést hozott a devizahitelesek megsegítésére, több esetben is a bankszektor érdekeltjeivel folytatott konzultációk nélkül. Ezek az intézkedések azonban nem mindig a bajban lévő hitelfelvevőket célozták. A számos intézkedés rövid időn belüli elfogadása növeli az erkölcsi kockázatot, mivel megerősíti az adósok hitét a folyamatos kormányzati beavatkozásban.
Szerintük szükség van a pénzügyi felügyelet hatékony vészhelyzeti hatáskört is biztosító korszerű felügyeletre és egy szanálási mechanizmus létrehozására. Noha a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének hatásköre az elmúlt három évben jelentősen megnőtt, a jogalkotó nem ruházta fel megfelelő ellenőrző hatáskörrel.
Pártfinanszírozás, közbeszerzések
Jóllehet a munkahelyvédelmi akcióterv részeként bevezetett új kisvállalkozási adó kialakítása kedvező, a különböző vállalati szektorokban alkalmazott több eltérő adókulcs gátolja a források hatékony elosztását és kihat a beruházásra és a hitelezésre. A társadalombiztosítási járulékok munkahelyvédelmi akcióterv keretében bevezetett csökkentett mértéke a munka adóékének csökkentése irányába tett helyes lépés. Az alacsony keresetűeket terhelő adóék azonban még mindig nagy, ezért e csoport jobb célzottsága érdekében kívánatos lenne a rendszer finomhangolása.
A közbeszerzések területén továbbra is alacsony a verseny szintje, a Magyary Program nem foglalkozik sem az elégtelen bűnüldözés problémájával ezen a területen, sem a pártfinanszírozás szigorúbb ellenőrzésével, amely kulcsfontosságú terület. Ezenfelül a bejelentett intézkedések legtöbbjét még nem hajtották végre. A végrehajtott intézkedések ellenőrzésének hiánya szintén továbbra is problémás.
A Széll Kálmán tervben szereplő, a közösségi közlekedés költséghatékonyságának és teljesítményének javítására irányuló intézkedések végrehajtásában jelentős a késedelem, az átfogó közlekedési stratégia hiánya pedig akadályozza a közlekedési rendszer pénzügyi fenntarthatóságát. Jóllehet Magyarország a 2012-ben ajánlottaknak megfelelően növelte a szomszédaival fennálló villamosenergia-hálózati összeköttetéseket, továbbra is aggályos, hogy az energiaügyi szabályozó hatóság nem állapíthat meg függetlenül energiatarifákat, valamint hogy magas a szabályozott energiaárak aránya.
Ezt ajánlja Magyarországnak az Európai Bizottság
1. Hajtson végre hiteles és növekedésbarát költségvetési stratégiát a kiadásmegtakarításra összpontosító, szükséges intézkedések meghatározásával. Állítsa stabil csökkenőpályára az államadósság-rátát, a felgyülemlett makrogazdasági egyensúlyhiány enyhítése érdekében is. Szélesítse ki a Költségvetési Tanács kötelező hatáskörét.
2. Segítsen helyreállítani a gazdaságnak történő hitelnyújtás rendes feltételeit elsősorban a pénzügyi szektorbeli tőkefelhalmozási képesség javítása révén, többek között a jelenleg az ágazatra rótt külön terhek csökkentésével. Erősítse a pénzügyi szabályozást és felügyeletet azáltal, hogy hatékonyabb vészhelyzeti hatáskört ad a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének, és létrehoz egy bankszanálási rendszert.
3. Gondoskodjon stabil, kiegyensúlyozottabb és kiszámíthatóbb társaságiadó-rendszerről. A növekedés és a foglalkoztatás előmozdítása érdekében egyszerűsítse a társasági adózást, és csökkentse minimálisra az ágazatspecifikus adók által a forráselosztásban teremtett torzulásokat. Folytassa a munka megadóztatásának foglalkoztatás-barátabbá tételét az alacsony keresetűek adóterhének enyhítésével, többek között a munkahelyvédelmi törvényben szereplő jogosultsági kritériumok finomításával, és az adózásnak a környezetvédelmi adók felé való elmozdításával.
4. Szorítsa vissza az ifjúsági munkanélküliséget például ifjúsági garancia segítségével. Erősítse meg az aktív munkaerő-piaci intézkedéseket és javítsa a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat ügyfél-kategorizálási rendszerét. Csökkentse a közmunkaprogram dominanciáját a foglalkoztatási intézkedéseken belül és erősítse meg az aktiválási elemeket. A szegénység csökkentése érdekében – különösen a gyerekek és a romák körében – biztosítsa, hogy a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia célkitűzése minden szakpolitikai területen megjelenjen.
5. Teremtsen támogató üzleti környezetet, mindenekelőtt állítsa helyre a külföldi közvetlen befektetők számára vonzó környezetet, a szabályozási keret stabilabbá tételével és a piaci verseny elősegítésével. Biztosítsa az adminisztratív terhek csökkentésére irányuló intézkedések azonnali végrehajtását. Szüntesse meg a szolgáltatási szektorban nemrégiben bevezetett akadályokat, beleértve a kiskereskedelmi szolgáltatásokat is.
6. Hajtson végre a korai iskolaelhagyókra vonatkozó nemzeti stratégiát, és gondoskodjon arról, hogy az oktatási rendszer minden fiatalnak biztosítsa a munkaerőpiacra jutáshoz szükséges készségeket, szaktudást és képesítéseket. Javítsa az inkluzív általános oktatáshoz való hozzáférést, különösen a romák számára.
7. Fokozatosan szüntesse meg a szabályozott energiaárakat, eközben biztosítsa a gazdaságilag kiszolgáltatott fogyasztók hatékony védelmét. Tegyen további lépéseket a nemzeti szabályozó hatóság függetlenségének biztosítása érdekében. A működési költségek csökkentése és a bevételek növelése révén biztosítsa az állami tulajdonú vállalatok pénzügyi fenntarthatóságát a közlekedési ágazatban.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
