Ezért ér véget a hiányeljárás
További Gazdaság cikkek
- Az influenszerek is rajta vannak az új hatóság radarján
- Nincs mese, hiába jó minőségű a magyar élelmiszer, olcsóbbá kell tenni
- Megszavazta a parlament, óriási változások lesznek az adózásban
- Bejelentést tett a kormány, nagyon fontos változások jönnek a SZÉP-kártyáknál
- Nagy Márton új szövetséget ajánl a gazdasági növekedéshez
Az Európai Bizottság értékelése szerint (pdf) Magyarországon megtörtént a túlzott hiány kiigazítása, ezért a testület azt javasolja, hogy kerüljünk ki a 2004 óta tartó túlzottdeficit-eljárásból. A végső szót az európai pénzügyminiszterek június 21-i tanácskozásán mondják ki, de borítékolható, hogy a Bizottság javaslatával megegyező döntés születik.
Így lát minket Brüsszel
A Bizottság korábbi, tavaszi előrejelzésében 2013-ra a GDP 3 százalékát, 2014-re pedig a GDP 3,3 százalékát előrő hiányt vetített előre, ami akkor arra utalt, hogy a túlzott hiányt a kormány nem tartósan szüntette meg.
A magyar kormány azonban május 13-án, újabb korrekciós intézkedéseket fogadott el 2013-ra és 2014-re is, ami a GDP bruttó 0,3 százalékával javít az idei, és 0,7 százalékkal a jövő évi egyenlegen. Ez a program Varga-csomagként vonult be a történelembe, a lényege, hogy a kormány bizonyos állami kiadások zárolásáról döntött. Például a minisztériumok és háttérintézményeik költéseinek 93 milliárdos megkurtításáról, illetve nagyberuházások leállításáról.
A Bizottság ezeket a bejelentéseket mostani értékelésében már figyelembe vette, így a várható hiányszámokat is módosította. Eszerint idén 2,7, jövőre pedig 2,9 százalék lesz a költségvetési hiány. Ez a küszöbnek számító 3 százalékos GDP-arányos érték alatt van. Ezért kerülünk ki a hiányeljárásból.
Az adósságcsökkentésben nem hisz Brüsszel
A kötelező magán-nyugdíjpénztári pillér megszüntetéséhez kapcsolódó jelentős egyszeri állami bevételnek és a tavalyi féltucatnyi kiigazítócsomagnak köszönhetően az államadósság-GDP-arány a 2010-es 82 százalék körüli csúcsról 79,2 százalékra csökkent - olvasható a Bizottság értékelésében.
Ebben felidézik, hogy a magyar konvergenciaprogram szerint az adósság GDP-hez viszonyított aránya tovább csökken, 2013-ban és 2014-ben 78,1 százalékra, illetve 77,2 százalékra, és ezt követően csökkenő pályán marad.
A Bizottság ezzel szemben még a 2013. május 13-án elfogadott új konszolidációs intézkedések hatásának figyelembevételével is körülbelül egy százalékponttal magasabb pályát jelez előre az adósság-GDP-arányban 2013-ra és 2014-re is.
Barroso: Van min javítani a tagországoknak
A konvergenciaprogramok alapján még van bőven tere a tagországoknak javítani pályájukon, ezért további strukturális, szerkezetváltoztató vár Barroso bizottsági elnök. A politikus szerint ezek költségei most fognak megjelenni, de a versenyképességi előnyei hosszú távúak, ezért bizalmat és elkötelezettséget vár a tagországoktól a hosszú távú célok érdekében.
Emellett az uniós országok döntő részében rosszul áll a foglalkoztatási helyzet, különösen a fiatalok foglalkoztatása, ezért olyan ajánlásokat tesznek, ami a cégeket ösztönzi a fiatalok felvételére, és csökkentik az oktatás befejezése és a munkába állás között eltelt időt. Emellett a bankuniónak is folytatódnia kell.
Külön büszke az unió vezetése arra, hogy 2011-ben még 24 ország volt túlzottdeficit-eljárás alatt, de idénre ez a szám lecsökknet 16-ra, még úgy is, hogy Málta fél év szünet után rögtön visszakerül.
Többkulcsos ingatlanadó kellene
Az adórendszerek általában jó irányba változnak, versenyképesebbé teszik az országokat azzal, hogy csökkentik a cégek terheit - mondta az EU adóügyi biztosa.
Persze az adórendszerek soha nincsenek készen, és azt is kiemelte, hogy a jól célzott kiadáscsökkentések sokkal többet használnak, mint az adóemelések. De ha már muszáj adót emelni, akkor a EU az értelmes környezetvédelmi adókat és progresszív ingatlanadókat ajánlja a munkát terhelő adók helyett.
A többi uniós országnak szóló európai bizottsági értékeléseket itt olvashatja el.