Utálják a bankok az ingatlanhitelt

A bankok általában nyitottak a vállalathitelezésre, de a hitelezési feltételek lényeges javulásában egy ideig még nem lehet reménykedni – derült ki a KPMG Vállalathitelezési Hangulatindexéből, amelyben a cég ötödik alkalommal kérdezte meg a legnagyobb kereskedelmi bankok hitelezési vezetőit a hitelpiaci folyamatokról és várakozásokról. A hitelezési hajlandóság összességében még mindig elmarad a 2011. tavaszi adatfelvételnél mért értékektől. 2012-höz képest viszont érdemben javult a helyzet, hiszen a -10-től +10-ig terjedő skálán mért hangulatindex most +1,3 pont lett, szemben az előző felmérések enyhén negatív értékeivel.

Nem lesz lazítás

Az előző felméréssel ellentétben a hitelezési vezetők – egy kivétellel – nem számítanak a hitelfeltételek szigorítására, igaz lazítására sem, és nem várható érdemi változás a kamatfelárakat illetően sem.

A hitelezési hajlandóság továbbra is a működési és a beruházási hitelek terén a legmagasabb: előbbi esetében a válaszadók 71 százaléka, utóbbinál pedig 57 százalékuk jelölte meg a legkedvezőbb választ. Ezzel szemben a legkevésbé népszerű hitelcéloknál, azaz az ingatlanfejlesztési és projekthitelek esetében a válaszadók több mint 40 százaléka csak kivételes esetben vagy egyáltalán nem akar hitelt kihelyezni, további 40 százalékuk pedig jelentős korlátozásokhoz kötné a hitelnyújtást.

Keresik, már keresik

A bankok 40 százaléka a hitelkereslet növekedését tapasztalta az elmúlt három hónap folyamán, és egy bank sem érzékelte a kereslet csökkenését, ez pedig 2011 tavasza óta a legkedvezőbb eredmény ezen a téren.

Kedvező irányba mozdultak el a bankszektor vállalati hitelállományával kapcsolatos várakozások is: míg az előző évben a banki vezetők egyöntetűen a hitelállomány csökkenését várták, addig jelenleg közel 30 százalékuk növekedést prognosztizál a következő 12 hónapban. A saját bankjuk esetén a növekedésre számítók aránya 70 százalék fölé emelkedett, ez két éve a legmagasabb érték.

A javuló kilátások meglátszanak a banki hitelportfólió minőségével kapcsolatos várakozásokon is. A hitelezési vezetők 40 százaléka nem számít érdemi változásra ezen a téren, további 40 százalékuk viszont kismértékű javulást prognosztizál az év hátralevő részére. A portfólió minőségének további romlását mindössze egy banki vezető tartja valószínűnek, míg az előző másfél évben a többség ezen negatív várakozásának adott hangot.

Már bankosok sem szeretik a bankot

Ami a hitelezési célpontokat illeti, valamennyi ágazatra vonatkozóan javult a hangulat, de a lista élbolya – mezőgazdaság és élelmiszeripar, valamint más termelő ágazatok – éppúgy változatlan, mint a vége, azaz a hitelezői szempontból legkevésbé vonzónak tartott építőipar és ingatlanszektor.

A lista első feléhez tartozik még a kereskedelem, a szállítmányozás és raktározás, valamint a halászatot, a vadászatot és az erdőgazdálkodást összefogó szektor. A gazdasági szolgáltatások most először kaptak az átlagosnál jobb minősítést, az átlagosnál kevésbé vonzó iparág viszont a vendéglátás és a szórakoztatóipar. A pénzügyi szektort egyébként egy válaszadó kivételével mindenki az átlagosnál kevésbé vonzó ágazatok közé sorolja.

Az MNB hitel, az jó dolog

A hitelezési hangulat javulásában vélhetően fontos szerepe van a bankok gazdasági növekedésre vonatkozó, a korábbiakhoz képest némileg javuló várakozásainak, és az MNB által nemrég bejelentett hitelezési programnak.

Míg 2012 őszén a válaszadók háromnegyede még recessziót várt 2013-ra, addig a mostani felmérésben a bankok többsége a stagnálást tartja a legvalószínűbb forgatókönyvnek, és csak 1-1 bank vár 1 százaléknál nagyobb növekedést, illetve visszaesést. Az MNB növekedési hitelprogramját a bankok jó iránynak tartják, de általában úgy vélik, hogy a hitelkeret vállalati hitelpiacra kifejtett várható ösztönző hatása – eredetileg meghatározott méretével – kisebb lehet a szükségesnél. (A felmérés a keret megemelése előtt készült.)

A hitelezési vezetők alapvetően megfelelőnek tartják a hitelprogramba bevont vállalatok körét és a megjelölt hitelcélokat, az MNB által 2 százalékban maximalizált kamatfelár azonban véleményük szerint nem elég a kockázatok és a működési költségek fedezésére.