Stratégia készült a devizaadósság ellen

Tízéves adósságfinanszírozási stratégiát dolgozott ki a nemzetgazdasági tárca, hogy felgyorsítsa az államadósság a GDP 50 százalékára való csökkentését. A dokumentum a 2015-ben hatályba lépő adósságszabályon alapul, amely a gazdasági növekedés és az infláció függvényében határozza meg az adósságállomány maximális növekedési szintjét és ebből vezeti le a megengedhető költségvetési hiányt − derül ki az NGM Napi Gazdaságnak adott válaszaiból.

A képlet szerint az államadósság forintban számított tervezett értékét úgy kell meghatározni, hogy annak az előző évhez viszonyított növekedési üteme nem haladhatja meg a költségvetésről szóló törvényben meghatározott, a költségvetési évre várható infláció és a bruttó hazai termék várható reálnövekedési üteme felének különbségét. Ezt a szabályt először a 2016-os büdzsé tervezésekor kell alkalmazni, majd mindaddig, amíg az államadósság mértéke a GDP 50 százaléka alá kerül.

Korábban ilyen tervvel sem a nemzetgazdasági tárca, sem elődje nem rendelkezett, léteztek ugyanakkor irányelvek, amelyeket az Államadósság Kezelő Központ Zrt. és a költségvetésért felelős minisztérium közösen dolgoztak ki. Az adósságkezelés eddig a költségvetési hiány finanszírozására irányult, lehetőleg úgy, hogy az államadósságon belül a külföldi devizákban kibocsátott kötvények és hitelek aránya ne érje el a 25−32 százalékot − legalábbis a válság előtti időszakban. Az IMF-hitellel azonban az arány teljesen felborult, az államadósság 42 százalékát mára nem külföldi devizákban bocsátották ki.

Az adósság összetételében az NGM-stratégia a devizaarány fokozatos csökkenését feltételezi, emellett kiemelt cél a magyarországi befektetők arányának növelése, a belföldi szereplők állampapír-vásárlásának ösztönzése − a stabilabb adósságfinanszírozás mellett így a kamatnyereséget is itthoni szereplők realizálják. A devizaarány csökkentése azonban csak fokozatosan, a forintpiac terhelhetőségének függvényében valósulhat meg az NGM szerint.

A tárca úgy látja, az elmúlt két és fél év eredménye biztató a GDP-arányos államadósság emelkedésének megállításában és csökkenő pályára állításában. Az új alaptörvényben rögzített 50 százalékos szint elérése azonban "hosszabb időt" vesz majd igénybe.