A nyári munka is csak külföldön jó buli

Nem minden a könyv, meg az iskolapad, a munka nemesít szellemileg és erkölcsileg is. Valahogy így biztatta Hoffmann Rózsa a tanulókat, hogy a nyári semmittevés helyett inkább dolgozzanak. De mire kell odafigyelni? Hogy és hol lehet jó munkát találni? És mennyit kereshetünk? – ezekről nem beszélt Hoffmann, úgyhogy megmondjuk mi.

Fesztivál vagy légkondis iroda

Mivel a diákokat és hallgatókat nagyon nagy arányban diákszövetkezetek foglalkoztatják nyaranta, így három szövetkezet képviselőjét kérdeztük meg a tapasztalataikról, például arról, hogy mik a legmenőbb, vagy legátlagosabb nyári munkák.

„Slágermelónak azok a munkák számítanak, amik mellett légkondicionált irodában lehet kihúzni a nyári meleget, miközben még rendes pénzt is adnak. Ilyen például az irodai adatrögzítés, a recepciózás, vagy a szoftverfejlesztés” – mondta Virág Viktor, a Márton Áron Iskolaszövetkezet (MADS) alelnöke.

Egy másik iskolaszövetkezet, az EU-DiákOK Iskolaszövetkezet marketing vezetője, Német Gábor a fesztiváli munkákat emelte ki, illetve ő úgy tapasztalja, hogy a szezonális munkák (mint pl. a turizmus) sok fiatalt szívnak fel a diákmunkaerőpiacon.

Marosi László, a Meló-Diák Országos Diákmunka Hálózat elnök-vezérigazgatója úgy látja, hogy a nyári munkák közül a legjellemzőbbek a fagylaltárulás, fesztiváli kisegítőmunkák, hoszteszkedés, recepciós munkák, de vannak teljesen esetlegesek is, nemrég például az árvízvédelemhez kerestek diákokat náluk.

Diákmunka keretében görkoris fiatalok szedik a szemetet Nagykanizsán

Fotó: Varga György

Időben kell kapcsolni

"A mi iskolaszövetkezetünknél alapvetően egyetemista és főiskolai hallgatók vállalnak munkát, de a nyári időszakban nagy létszámban jelentkeznek 16 és 18 év közötti diákok, akik csak a nyári szünetben szeretnének dolgozni. A nyáron több szabadidővel rendelkező diákok könnyebben elvállalnak olyan munkákat is, amelyeket magasabb heti óraszámban kell végezni" - mondta Virág Viktor.

Marosi azt mondta, hogy a Meló-Diáknál úgy látják, hogy viszonylag sok cégnél futnak fel az ideiglenes munkák nyáron a szabadságolások miatt, illetve mert sok cég direkt nyárra hagyja azokat a projekteket, amiket a diákok is el tudnak végezni.

Marosi szerint hosszabb időszakra könnyebb munkát szerezni és mindenképpen érdemes már májusban elkezdeni nézelődnie annak, aki a nyár elejére munkát akar találni. Ezt Német is megerősítette: "én azt szoktam tanácsolni az érettségizőknek és a vizsgázóknak, hogy már május végén, június elején vállaljanak heti 2-3 napot, aztán pedig az érettségi és a vizsgák végeztével álljanak át heti öt napra".

Be a málnásba

Német szerint az egyszerűbb fizikai munkákat, mint például a raktári- vagy a gyümölcspakolást, bármikor viszonylag könnyű elcsípni. Virág Viktor szerint viszont még késve is bele lehet futni jobb melókba: "Vannak teljesen esetleges munkalehetőségek, és vannak állandó, hétről-hétre meghirdetésre kerülő munkáink, így azzal kapcsolatban, hogy mikor kezdjen el nézelődni a nyári munkát kereső diák, nem tudok pontos választ adni, mert szerencsével akár a nyár közepén is lehet találni" - mondta a MADS alelnöke.

Azzal kapcsolatban, hogy könnyebben találnak-e munkát azok, akik az egész nyarat erre szánják, mint azok, akik csak pár hetet akarnak dolgozni, a megkérdezettek egybehangzóan úgy válaszoltak, hogy ha a fiatalok időben kezdik el a keresést, akkor a munkavállalás tervezett idejétől függetlenül, rugalmasan tudnak majd dolgozni. Német szerint például sokan vannak, akik a nyár elején keresik meg a nyár végi nyaralásra a pénzt.

Havi 76 ezer a minimum

A törvény szerint diákokat a minimálbérnek megfelelő órabérért lehet foglalkoztatni, ez jelenleg bruttó 564 forint, a 16 százalékos szja-t leadózva így óránként 474 forint marad a diákmunkás zsebében. Egy hónap alatt tehát 76 ezer forintot lehet így megkeresni.

Marosi szerint az átlagfizetések vidéken jellemzően inkább a minimálbér közelében vannak, Budapesten ennél kicsit magasabbak és jellemzően már bruttó 600 forint fölé mennek, különösen az irodai, vagy nyelvtudást igénylő munkák esetében. Virág Viktor és Német Gábor is 600-700 körüli átlagbérekről számolt be, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy nyelv- és szaktudással könnyen lehet 800-1000 forint körül keresni óránként.

Bezzeg nyugaton

Akik jobban meg akarják szedni magukat a nyáron, és nyelvtudással is rendelkeznek, a hazai bérek sokszorosát tudják megkeresni Nyugat-Európában: az EU-DiákOK angol és német nyelvterületre is közvetít munkaerőt, ahol a 18 és 25 év közötti munkavállalókat nagyságrendileg 5 és 15 eurós (kb. 1470 és 4400 forintos) órabérért várják egyszerűbb fizikai munkákra 2-3 hónapra.

Persze érdemes alaposan utánanézni a kiutazási, lakhatás feltételeknek, mert a magasabb árak miatt anyagilag akár rá is lehet fázni a dologra. A hibák elkerülésében nyilván a szövetkezetek is segítenek, de a világ városainak az árszintjét érdemes a numbeo.com oldalon is összevetni.

Az első találkozás a NAV-val

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) keddi sajtótájékoztatóján megtudtuk, hogy nem minden az iskolapadban, könyvekből kinyert tudás, mivel a nyári diákmunka nélkül szellemileg és erkölcsileg is felkészületlenül érhet minket az élet. Az elektronika korában a diákok ráadásul könnyeben találnak munkát, itt pedig már végképp felmerül lapunk érintettsége.

Ebben a szellemben tehát kísérletet teszünk rá, hogy összefoglaljuk a NAV munkakereső fiatalok számára készített - egyébként kifejezetten hasznos - kiadványát, illetve annak is utánamentünk, hogy mire számíthatnak azok, akik dolgozni terveznek a nyáron.

15 évesek, adózzatok!

A szárazabb részletek következnek, de ezeket sem érdemes megspórolni, ugyanis aki nem figyel oda az adózásra, az megütheti a bokáját. A dolog ott kezdődik, hogy alapszabály szerint csak 16 éves kor felett legális a munkavállalás, a törvény azonban mégis lehetővé teszi, hogy a nyári szünetben a 15. szülinapjukat maguk mögött hagyók is belevessék magukat a robotba, amennyiben a szülők is engedélyt adnak rá.

Fontos, hogy a 15 éves ugyanúgy adózni köteles, ahogy a felnőtt korú munkavállaló, ehhez viszont szükség van egy adóazonosító jelre. Ilyet a legkönnyebben a NAV ügyfélszolgálatán, vagy az adóhivatal honlapján ingyenesen hozzáférhető nyomtatvány kitöltésével lehet igényelni (itt kell kiválasztani a 13T34-es nyomtatványt).

A foglalkoztatás legjellemzőbb esete, amikor a tanuló munkaszerződés alapján munkaviszony keretében végez munkát. Ha minden papír megvan, jöhet a munka, a bérosztásnál azonban érdemes külön is figyelni. A tanulók ugyanis adózási szempontból nem különböznek a többi munkavállalótól, így a munkáltatónak az általános szabályok szerint le kell vonnia és be kell fizetnie a 16 százalékos szja-előleget.

Ezzel egyébként a középiskolás vagy egyetemista a tb összes ellátására - például táppénzre, vagy nyugdíjra is - jogosulttá válik, amiért 8,5 százalékos egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot és 10 százalékos nyugdíjjárulékot fizet, ezt azonban szintén a munkaadó vonja le, tehát a tanulónak ezzel kapcsolatban nincs dolga.

Megbízási szerződéstől az iskolaszövetkezetig

A munkaviszony mellett a másik legjellemzőbb foglalkoztatási forma a megbízási szerződés. A munkaviszonyhoz képest az egyik nagyon fontos különbség, hogy ez adójogi szempontból úgynevezett önálló tevékenységnek minősül, ami azért fontos, mert ebben az esetben a bevételt a munkavégzéshez kapcsolódó, kiadásokat bizonyító számlákkal akár le is lehet nullázni. Akinek ez sikerül, az adómentes lesz, ennek részleteiről itt, a NAV-tájékoztató harmadik oldalán olvashat.

Alapesetben azonban ebben a munkaviszonyban is az ismert 16 százalékos kulccsal kell adózni, annyiban más viszont ez a műfaj, hogy a munkavállaló csak akkor lesz jogosult nyugdíjra és egészségbiztosításra, ha az egy havi fizetése eléri a minimálbér 30 százalékát, ami 29400 forint.

Ilyenkor automatikusan 10 százalékos nyugdíj- és 7 százalékos egészségbiztosítási járulékot kell fizetni, amit szintén a munkaadó intéz, persze ha nem jön össze ez az összeg, akkor a diák után nem kell biztosítást fizetni.

A diákszövetkezetek esetében még egyszerűbb a helyzet. Ebben az esetben ugyanis egyszerűsített az adózás, a munkavállalói után a cégeknek csak adót kell fizetniük, így a járulékon spórolva egyszerűbben tudnak fiatalokat foglalkoztatni.

Minden felsorolt esetben igaz, hogy a munkáltatónak a kifizetéskor igazolást kell adnia a kifizetett összegről, a levont személyi jövedelemadó előlegről, az egyéni járulékokról, sőt, adóévi összesített igazolást is kell kapnia a munkavállalónak az fentiekről az adóévet követő év január 31-éig.

Az adózással kapcsolatos ügyes-bajos dolgainkat könnyen elintézhetjük az Ügyfélkapun keresztül (külön ajánljuk a NAV Ügyfélkapunyitás? Pofonegyszerű... c. új videófilmjét, amiben lendületes, fiatalos rockzenei aláfestés mellett tudhatunk meg az Ügyfélkapu működéséről egyet, s mást).

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!