2024. június 16. 15:00
Lengyelország
Hollandia
Volksparkstadion I. forduló
2024. június 16. 18:00
Szlovénia
Dánia
StuttgartArena I. forduló
2024. június 16. 21:00
Szerbia
Anglia

A nyári munka is csak külföldön jó buli

2013.06.15. 08:30
Érdemes résen lenni, ha diákként egy légkondis irodában akarunk dolgozni nyáron. Előnyben a szak- és a nyelvtudás, a programozók is felkapottak. A keresgélést nem ártott volna már májusban elkezdeni, de azért még most sincs veszve minden. Adózni a diákmunkásnak is kell, és jó tudnia, hogy a legtöbb helyen havi 76 ezer forint körül lehet keresni.

Nem minden a könyv, meg az iskolapad, a munka nemesít szellemileg és erkölcsileg is. Valahogy így biztatta Hoffmann Rózsa a tanulókat, hogy a nyári semmittevés helyett inkább dolgozzanak. De mire kell odafigyelni? Hogy és hol lehet jó munkát találni? És mennyit kereshetünk? – ezekről nem beszélt Hoffmann, úgyhogy megmondjuk mi.

Fesztivál vagy légkondis iroda

Mivel a diákokat és hallgatókat nagyon nagy arányban diákszövetkezetek foglalkoztatják nyaranta, így három szövetkezet képviselőjét kérdeztük meg a tapasztalataikról, például arról, hogy mik a legmenőbb, vagy legátlagosabb nyári munkák.

„Slágermelónak azok a munkák számítanak, amik mellett légkondicionált irodában lehet kihúzni a nyári meleget, miközben még rendes pénzt is adnak. Ilyen például az irodai adatrögzítés, a recepciózás, vagy a szoftverfejlesztés” – mondta Virág Viktor, a Márton Áron Iskolaszövetkezet (MADS) alelnöke.

Egy másik iskolaszövetkezet, az EU-DiákOK Iskolaszövetkezet marketing vezetője, Német Gábor a fesztiváli munkákat emelte ki, illetve ő úgy tapasztalja, hogy a szezonális munkák (mint pl. a turizmus) sok fiatalt szívnak fel a diákmunkaerőpiacon.

Marosi László, a Meló-Diák Országos Diákmunka Hálózat elnök-vezérigazgatója úgy látja, hogy a nyári munkák közül a legjellemzőbbek a fagylaltárulás, fesztiváli kisegítőmunkák, hoszteszkedés, recepciós munkák, de vannak teljesen esetlegesek is, nemrég például az árvízvédelemhez kerestek diákokat náluk.

Időben kell kapcsolni

"A mi iskolaszövetkezetünknél alapvetően egyetemista és főiskolai hallgatók vállalnak munkát, de a nyári időszakban nagy létszámban jelentkeznek 16 és 18 év közötti diákok, akik csak a nyári szünetben szeretnének dolgozni. A nyáron több szabadidővel rendelkező diákok könnyebben elvállalnak olyan munkákat is, amelyeket magasabb heti óraszámban kell végezni" - mondta Virág Viktor.

Marosi azt mondta, hogy a Meló-Diáknál úgy látják, hogy viszonylag sok cégnél futnak fel az ideiglenes munkák nyáron a szabadságolások miatt, illetve mert sok cég direkt nyárra hagyja azokat a projekteket, amiket a diákok is el tudnak végezni.

Marosi szerint hosszabb időszakra könnyebb munkát szerezni és mindenképpen érdemes már májusban elkezdeni nézelődnie annak, aki a nyár elejére munkát akar találni. Ezt Német is megerősítette: "én azt szoktam tanácsolni az érettségizőknek és a vizsgázóknak, hogy már május végén, június elején vállaljanak heti 2-3 napot, aztán pedig az érettségi és a vizsgák végeztével álljanak át heti öt napra".

Be a málnásba

Német szerint az egyszerűbb fizikai munkákat, mint például a raktári- vagy a gyümölcspakolást, bármikor viszonylag könnyű elcsípni. Virág Viktor szerint viszont még késve is bele lehet futni jobb melókba: "Vannak teljesen esetleges munkalehetőségek, és vannak állandó, hétről-hétre meghirdetésre kerülő munkáink, így azzal kapcsolatban, hogy mikor kezdjen el nézelődni a nyári munkát kereső diák, nem tudok pontos választ adni, mert szerencsével akár a nyár közepén is lehet találni" - mondta a MADS alelnöke.

Azzal kapcsolatban, hogy könnyebben találnak-e munkát azok, akik az egész nyarat erre szánják, mint azok, akik csak pár hetet akarnak dolgozni, a megkérdezettek egybehangzóan úgy válaszoltak, hogy ha a fiatalok időben kezdik el a keresést, akkor a munkavállalás tervezett idejétől függetlenül, rugalmasan tudnak majd dolgozni. Német szerint például sokan vannak, akik a nyár elején keresik meg a nyár végi nyaralásra a pénzt.

Havi 76 ezer a minimum

A törvény szerint diákokat a minimálbérnek megfelelő órabérért lehet foglalkoztatni, ez jelenleg bruttó 564 forint, a 16 százalékos szja-t leadózva így óránként 474 forint marad a diákmunkás zsebében. Egy hónap alatt tehát 76 ezer forintot lehet így megkeresni.

Marosi szerint az átlagfizetések vidéken jellemzően inkább a minimálbér közelében vannak, Budapesten ennél kicsit magasabbak és jellemzően már bruttó 600 forint fölé mennek, különösen az irodai, vagy nyelvtudást igénylő munkák esetében. Virág Viktor és Német Gábor is 600-700 körüli átlagbérekről számolt be, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy nyelv- és szaktudással könnyen lehet 800-1000 forint körül keresni óránként.

Bezzeg nyugaton

Akik jobban meg akarják szedni magukat a nyáron, és nyelvtudással is rendelkeznek, a hazai bérek sokszorosát tudják megkeresni Nyugat-Európában: az EU-DiákOK angol és német nyelvterületre is közvetít munkaerőt, ahol a 18 és 25 év közötti munkavállalókat nagyságrendileg 5 és 15 eurós (kb. 1470 és 4400 forintos) órabérért várják egyszerűbb fizikai munkákra 2-3 hónapra.

Persze érdemes alaposan utánanézni a kiutazási, lakhatás feltételeknek, mert a magasabb árak miatt anyagilag akár rá is lehet fázni a dologra. A hibák elkerülésében nyilván a szövetkezetek is segítenek, de a világ városainak az árszintjét érdemes a numbeo.com oldalon is összevetni.

Az első találkozás a NAV-val

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) keddi sajtótájékoztatóján megtudtuk, hogy nem minden az iskolapadban, könyvekből kinyert tudás, mivel a nyári diákmunka nélkül szellemileg és erkölcsileg is felkészületlenül érhet minket az élet. Az elektronika korában a diákok ráadásul könnyeben találnak munkát, itt pedig már végképp felmerül lapunk érintettsége.

Ebben a szellemben tehát kísérletet teszünk rá, hogy összefoglaljuk a NAV munkakereső fiatalok számára készített - egyébként kifejezetten hasznos - kiadványát, illetve annak is utánamentünk, hogy mire számíthatnak azok, akik dolgozni terveznek a nyáron.

15 évesek, adózzatok!

A szárazabb részletek következnek, de ezeket sem érdemes megspórolni, ugyanis aki nem figyel oda az adózásra, az megütheti a bokáját. A dolog ott kezdődik, hogy alapszabály szerint csak 16 éves kor felett legális a munkavállalás, a törvény azonban mégis lehetővé teszi, hogy a nyári szünetben a 15. szülinapjukat maguk mögött hagyók is belevessék magukat a robotba, amennyiben a szülők is engedélyt adnak rá.

Fontos, hogy a 15 éves ugyanúgy adózni köteles, ahogy a felnőtt korú munkavállaló, ehhez viszont szükség van egy adóazonosító jelre. Ilyet a legkönnyebben a NAV ügyfélszolgálatán, vagy az adóhivatal honlapján ingyenesen hozzáférhető nyomtatvány kitöltésével lehet igényelni (itt kell kiválasztani a 13T34-es nyomtatványt).

A foglalkoztatás legjellemzőbb esete, amikor a tanuló munkaszerződés alapján munkaviszony keretében végez munkát. Ha minden papír megvan, jöhet a munka, a bérosztásnál azonban érdemes külön is figyelni. A tanulók ugyanis adózási szempontból nem különböznek a többi munkavállalótól, így a munkáltatónak az általános szabályok szerint le kell vonnia és be kell fizetnie a 16 százalékos szja-előleget.

Ezzel egyébként a középiskolás vagy egyetemista a tb összes ellátására - például táppénzre, vagy nyugdíjra is - jogosulttá válik, amiért 8,5 százalékos egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot és 10 százalékos nyugdíjjárulékot fizet, ezt azonban szintén a munkaadó vonja le, tehát a tanulónak ezzel kapcsolatban nincs dolga.

Megbízási szerződéstől az iskolaszövetkezetig

A munkaviszony mellett a másik legjellemzőbb foglalkoztatási forma a megbízási szerződés. A munkaviszonyhoz képest az egyik nagyon fontos különbség, hogy ez adójogi szempontból úgynevezett önálló tevékenységnek minősül, ami azért fontos, mert ebben az esetben a bevételt a munkavégzéshez kapcsolódó, kiadásokat bizonyító számlákkal akár le is lehet nullázni. Akinek ez sikerül, az adómentes lesz, ennek részleteiről itt, a NAV-tájékoztató harmadik oldalán olvashat.

Alapesetben azonban ebben a munkaviszonyban is az ismert 16 százalékos kulccsal kell adózni, annyiban más viszont ez a műfaj, hogy a munkavállaló csak akkor lesz jogosult nyugdíjra és egészségbiztosításra, ha az egy havi fizetése eléri a minimálbér 30 százalékát, ami 29400 forint.

Ilyenkor automatikusan 10 százalékos nyugdíj- és 7 százalékos egészségbiztosítási járulékot kell fizetni, amit szintén a munkaadó intéz, persze ha nem jön össze ez az összeg, akkor a diák után nem kell biztosítást fizetni.

Háztartási munka

Lakás takarítása, főzés, mosás, vasalás, gyermekek felügyelete, házi tanítása, otthoni gondozás és ápolás, házvezetés, kertgondozás - az ilyen jellegű munkák után a munkavállalónak adót és járulékot nem kell fizetnie, viszont a munkáltatónak igen, és kérésre erről igazolást is kell adnia.

A diákszövetkezetek esetében még egyszerűbb a helyzet. Ebben az esetben ugyanis egyszerűsített az adózás, a munkavállalói után a cégeknek csak adót kell fizetniük, így a járulékon spórolva egyszerűbben tudnak fiatalokat foglalkoztatni.

Minden felsorolt esetben igaz, hogy a munkáltatónak a kifizetéskor igazolást kell adnia a kifizetett összegről, a levont személyi jövedelemadó előlegről, az egyéni járulékokról, sőt, adóévi összesített igazolást is kell kapnia a munkavállalónak az fentiekről az adóévet követő év január 31-éig.

Az adózással kapcsolatos ügyes-bajos dolgainkat könnyen elintézhetjük az Ügyfélkapun keresztül (külön ajánljuk a NAV Ügyfélkapunyitás? Pofonegyszerű... c. új videófilmjét, amiben lendületes, fiatalos rockzenei aláfestés mellett tudhatunk meg az Ügyfélkapu működéséről egyet, s mást).