Öt éve mentjük a devizahiteleseket
További Gazdaság cikkek
- Jelentősen megváltozhat a budapesti lomtalanítási rendszer
- Különös indokkal szünteti meg a kormány a paksi különleges gazdasági övezetet
- Több mint 7,7 milliárd forintot ad a kormány a budapesti egészségügy fejlesztésére
- Autót venne a munkáshitelből? Mutatjuk, hogy miért nem érdemes
- Több napra leállt az ügyintézés az MVM online oldalán és alkalmazásában
A pénzügyi felügyelet elnöke, Szász Károly a Kúriának címzett levelében államcsődről és bankpánikról beszélt. Szerinte, ha a bankok devizahitelezési gyakorlata (az egyoldalú szerződésmódosítások lehetősége, vételi és eladási árfolyamok alkalmazása, a devizában törlesztés tiltása, a kondíciók egyoldalú változtatgatása, a devizahitelezésből származó veszteségek ügyfelekre terhelése) miatt indított perekben a bíróságok jogerősen is elmarasztalják a bankokat, azzal szélsőséges esetben több ezer milliárdos veszteséget okoznának a szektornak. Ez persze az egész magyar gazdaságot térdre kényszerítené.
Szász szerint a devizahitelek többsége egyébként rendben volt, az akkori jogszabályoknak ezek a szerződések javarészt tökéletesen megfeleltek.
A Fidesz és annak frakcióvezetője, Rogán Antal egyből nekiment Szásznak, mondván, a felügyelet dolga a devizahitelesek megvédése, nem pedig a banki lobbi érdekeinek a kiszolgálása lenne.
A Fidesz abból a szempontból most tényleg nem csak a levegőbe beszél, hogy a kormányváltás óta nem telt el őszi törvényhozási ciklus valamilyen jelentősebb devizahiteles mentőcsomag nélkül. Különböző, hatásukban jóval kisebb lépések azonban már a kormányváltás előtt is történtek. Az alábbi táblázatban a bankráció.hu gyűjtése alapján mutatjuk be a szóban forgó tucatnyi intézkedést (az adósmentő csomagokról szó volt az IIR Magyarország Retail banking 2013 című konferencián).
Adósmentő és adóssegítő programok 2008-2013 | ||
1. | Kormány és a legnagyobb bankok megállapodása | 2008. november |
2. | Állami áthidaló lakáshitel | 2009.07.28 - 2010.12.31 |
3. | Banki áthidaló hitelek és egyéb megoldások | 2009 - |
4. | Árfolyamrögzítés I. | 2011.08.12. - 2011.12.31 |
5. | Végtörlesztés | 2011.09.29 - 2012.01.31 |
6. | Hiteltársulás | 2011.10.25 - |
7. | 90+ napos tartozások forinthitelre váltása | 2012.05.15-ig |
8. | Árfolyamrögzítés II. | 2012.06.01 - 2013.05.31 ?? |
9. | Nemzeti Eszközkezelő | 2011. nyara - |
10. | Szociális Családiház-építési program (Ócsa) | 2011.08.10 (bejelentés, folyamatban) |
11. | Otthonteremtő kamattámogatott hitelek | 2012.08.06 - |
12. | Perek | 2011 - |
Nagy felhajtás, kevés eredmény
Az, hogy még mindig a devizahitelesekről kell beszélni, miközben már 2010 óta csak nagyon szigorú feltételekkel lehet devizában eladósodni (például az adott devizában a hazai 98 ezer forintos minimálbér tizenötszörösét kell megkeresni), egyrészt jelzi, hogy a probléma a magyar gazdaság méreteihez képest hatalmas, lényegében szinte kezelhetetlen, másrészt viszont rámutat arra is, hogy a kormány a nagy igyekezet ellenére nem jó úton jár a devizahitelesek megsegítése ügyében, hiszen még mindig több százezer család, köztük a legrászorultabbak is meglehetősen kiszolgáltatottak.
De melyik programmal mi volt a baj? Egyáltalán mi volt a devizahiteles-mentőcsomagok (vagy csak simán mentőötletek) lényegem és ezek miért nem működtek, mi hiányzott belőlük? Az egyes intézkedések nevére kattintva ezekre a kérdésekre kaphat választ.
A kormány és a legnagyobb bankok megállapodása
Mikor? 2008. november
Micsoda? Piaci árfolyamon pluszköltség nélkül át lehetett váltani a devizahiteleket és kedvezményes előtörlesztés lehetősége.
Hány adóson segített? 3112 db hitel forintosítása, ebből 6 db jelzáloghitel (átlagos hitelösszeg kb. 600 ezer forint)
Állami áthidaló lakáshitel
Mikor? 2009.07.28. – 2010.12.31.
Micsoda? Állami garanciavállalás a meg nem fizetett törlesztőrészletekre. Kiknek? Jövedelemkiesés miatti nemfizetőknek.
Hogyan? 2 évig kamatmentes kölcsön, max. 10 éves futamidő
Hány adóson segített? 300 (2009.10-ig)
Banki áthidaló hitelek és egyéb megoldások
Mikor? 2009-
Micsoda? Problémás adósok bankon belüli kezelése Kiknek? Problémás adósok
Hogyan? Pár hónapig alacsonyabb árfolyamon számolt törlesztőrészletek; türelmi idő; futamidő nyújtás, csak tőketörlesztés; LTP vállalás csökkentés; késedelmi és egyéb díjak elengedése; törlesztőrészlet fixálás és ennek megfelelő automatikus futamidő nyújtás; ingatlan eladásban segítség; kisebb ingatlan intézése.
Hány adóson segített? Nem tudni pontosan
Árfolyamrögzítés I.
Mikor? 2011.08.12. – 2011.12.31.
Micsoda? Devizahitel törlesztés kedvező árfolyamon, különbözet
gyűjtőszámlán gyűlik.
Kiknek? Devizahitelesek 90 napon belüli tartozással, fizetéskönnyítés nélkül, eredeti hitel max. 20 millió forint.
Hogyan? 3 évig rögzített árfolyamon törlesztés.
Hány adóson segített? 3-4000 (akik aztán az Árfolyamrögzítés II-be át lettek konvertálva)
Végtörlesztés
Mikor? 2011.09.29. – 2012.01.31.
Micsoda? Devizahitel végtörlesztés kedvező árfolyamon (CHF/HUF: 180; EUR/HUF 250; JPY/HUF 2)
Kiknek? Devizahitellel és lízinggel rendelkező lakosság. Hogyan? Készpénzzel vagy forint hitellel.
Hány adóson segített? Kb. 170 000 (ebből 30 százalék hitellel)
Hiteltársulás
Mikor? 2011.10.25. -
Micsoda? Civil szerveződés a hitelesek csoportba szervezésére
Kiknek? Devizahitelesek
Hogyan? Vásárlói csoport szerű szerveződés, közös fellépés a hitelesek érdekeinek szem előtt tartásával.
Hány adóson segített? 0
90+ napos tartozások forinthitelre váltása
Mikor? 2012.05.15-ig
Micsoda? Devizahitel forinthitelre váltása és a tartozás egynegyedének elengedése.
Kiknek? 90+ napos adósok
Hogyan? 20 millió forint alatti fedezetre; 2012.05.15-06.15 közötti árfolyamot alapul véve; hitel nem lehetett felmondott.
Hány adóson segített? 17,5 százaléka a jogosultaknak.
Árfolyamrögzítés II.
Mikor? 2012.06.01-2013.05.31?
Micsoda? Devizahitel törlesztés kedvező árfolyamon, különbözet gyűjtőszámlán gyűlik.
Kiknek? Devizahitelesek 90 napon belüli tartozással, fizetéskönnyítés nélkül, eredeti hitel max. 20 millió forint.
Hogyan? 5 évig rögzített árfolyamon törlesztés.
Előző programhoz képest különbség? A bank és az állam a 180 forint feletti kamattörlesztési részt átvállalja.
Hány adóson segített? 150-160 000 (jogosultak kb. 35 százaléka)
Nemzeti Eszközkezelő
Mikor? 2011 nyara -
Micsoda? Problémás adósok ingatlanának állami megvásárlása, majd a bentlakónak bérbeadása.
Kiknek? Problémás adósok.
Hány adóson segített? Ügyletek most indulnak, terv: 2 5000 darab ingatlan.
Szociális családiház-építési program
Mikor? 2011.08.10-én bejelentve, utóbbi hónapokban lehet csak jelentkezni.
Micsoda? Problémás adósok állam által épített új otthonokba költöztetése.
Kiknek? Szociális kritériumoknak is megfelelő deviza lakáshitelesek.
Hogyan? Állami családi házakba költöztetik a nem fizető és az ingatlanukat elvesztő adósokat.
Hány adóson segített? Még nem lehet tudni (500 otthon volt a tervben, 80 ház épült meg)
Otthonteremtő kamattámogatott hitelek
Mikor? 2012.08.06-
Micsoda? Kisebb lakásba költözés, devizahitel kiváltás, hátralékos hitellel terhelt lakás vásárlás és ingatlan visszavásárlása a NET-től.
Kiknek? Hátralékos adósoknak és ingatlan vásárlóknak.
Hogyan? Az új hitel első 5 évében kamattámogatás.
Hány adóson segített? Még nem lehet látni.
Perek
Mikor? 2011-
Micsoda? Egyéni vagy civil szerveződés alapú perek.
Kiknek? Adósok.
Hogyan? Szerződések semmissé nyilvánításának céljából indított, bankok ellen irányuló perek.
Magáncsőd
Mikor? Ez a jövő.
Micsoda? Tiszta lappal indulás lehetősége egy idő után. Addig kontroll. Kiknek? 90+ napos adósok.
Hogyan? Tartozáselengedésért cserébe kontroll alá vont kiadások (pl. el kell adnia az autóját, nem fizethet elő bizonyos szolgáltatásokra, stb.), tipikusan 3- 7 évig.
Miért nem működik semmi igazán?
A programokban, vagy legalábbis azok többségében több olyan közös vonás is van, amik miatt eddig egyetlen megoldás sem hozott átütő sikert (amellett az alapvető igazság mellett, hogy a tartozást, ha jogos meg kell fizetni, ami nyilván minden problémát megoldana, de ezt az állam nem tudja felvállalni). Többségük csupán átmeneti, és egy-egy szűkebb csoportra szabott engedmény volt, a végtörlesztést leszámítva, ami a felső középosztálynak komoly segítséget, a bankoknak meg komoly veszteséget jelentett, senki nem szabadult meg végleg a devizaadósságától.
A programokra egyrészt jellemzőek voltak a hirtelen és gyakori változások, a párhuzamosan futó, egymást kioltó vagy legalábbis gyengítő hatások. Jellemzően mindegyik megoldás eleinte túlságosan sok bürokratikus akadályt állított, majd a közelgő kudarcot, érdektelenséget látva mindegyik szabályzat felpuhult, ami tovább gyengítette a különböző megoldások hatékonyságát. Emelett egyes programok túlságosan rövidek, mások meg ellenkezőleg, túlságosan hosszúak voltak, a határidőket (most például az árfolyamrögzítés kapcsán) a döntéshozók állandóan tologatták, ami miatt az egész még átláthatatlanabb lett.
A részletszabályozás egyébként is sokszor túl bonyolulra sikerült, amit a pénzügyileg túl képzettnek sajnos nem nevezhető lakosság nem értett meg (az egyik jó példa erre megint csak a komoly segítséget jelentő, mégsem túl sikeres árfolyamgát).