És vége, kikerültünk
További Gazdaság cikkek
-
Magyar siker az altatáshoz használt maszkok piacán - Megújult a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
- Kétmillió forintos átlagilletmény jöhet a bíráknál, de három évet kell rá várni
- Hatalmas leépítést tervez a Ford, több ezer munkahelyet szüntetnek meg Európa-szerte
- Teljesen felborultak az ingatlanárak, már nem Budapesten van az ország legdrágább utcája
Az uniós országok pénzügyminiszterei Luxembourgban hivatalosan is megszüntették a túlzott mértékű költségvetési hiány miatti eljárást Magyarországgal, valamint további négy EU-tagállammal szemben. A miniszterek pénteki döntésével formai értelemben is pont került az ügyre, és a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése haladéktalanul - az EU hivatalos lapjában való megjelenéssel egy időben - hatályba lép.
Az Európai Bizottság május végén javasolta, hogy szüntessék meg a Lettország, Litvánia, Magyarország, Olaszország és Románia elleni túlzottdeficit-eljárást, innentől kezdve már borítékolni lehetett, hogy utána a hivatalos megerősítés is bekövetkezik ma a pénzügyminiszteri csúcstalálkozón. Nagyon ritka ugyanis, hogy a pénzügyminiszterek felülbírálják a Bizottság javaslatát, elemzők szerint már az is elképesztően durva húzás lett volna, ha csak elhalasztják a döntést valamire hivatkozva.
Magyarország ellen 2004-ben indult el a túlzottdeficit-eljárás, amikor is a tanács 2008-as határidőt adott arra, hogy Magyarország fenntartható módon 3 százalék alá csökkentse a deficitet. Ezt a határidőt a pénzügyminiszterek tanácsa többször kitolta, mivel úgy ítélte meg, hogy Magyarország hatékony egyenlegjavító intézkedéseket tett, de nem sikerült 3 százalék alá csökkentenie a deficitet. 2004 óta összesen három alkalommal, 2004-ben, 2005-ben és legutóbb 2012-ben látta úgy az Európai Bizottság és az Ecofin, hogy a magyarországi intézkedések nem megfelelőek.
Most bestsellernek szánt konvergenciaprogramunkat még nem tarották elég megalapozottnak, de a brüsszeli elvárásoknak is megfelelt már az első Varga-csomag.
Mi volt ez?
A túlzottdeficit-eljárás működésének megértéséhez távolabbról érdemes elindulni. Az uniós országok fiskális politikájának összehangolására született meg jó ideje az Európai Stabilitási és Növekedési Paktum (SGP).
Azért fontos az országok fiskális (költségvetési) politkájának az ellenőrzése, mert ha egyes kormányok elkezdenek őrültségeket csinálni és a csőd felé rántják az országukat, azt a többiek is megérzik. Erre jó példa most Görögország, de nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy ha jövőre becsődölne mondjuk akár az unión kívüli Szerbia, az minket is elég fájdalmasan érintene.
Az SGP-nek két ága van, egy megelőző és egy helyreállító, korrekciós ág. A megelőző részben az országok elküldik a középtávú konvergenciaprogramjaikat az uniónak, ahol ezt véleményezik az adott év első felében, hogy reális-e és fenntartható-e.
Az utólagos, korrekciós részt pedig az ominózus túlzottdeficit-eljárás jelenti. Erre elvileg akkor kerülhet sor, ha az adott országban vagy átlépték a 3 százalékos GDP-arányos költségvetési hiányt vagy az államadósság ment a GDP 60 százaléka fölé. Ha az ország nem képes fenntartható módon megfelelni bármelyik résznek, akkor többféle, akár pénzbeli büntetés léphet életbe, erre azonban sosem került sor.
Ez mind nagyon szépen hangzik, csakhogy nem működött, sokáig Magyarország mellett szinte mindenki más is megsértette a szabályt, bármiféle következmény nélkül. A 2008-as válság óta azonban nem meglepő módon igencsak előtérbe került a költségvetési szigor, és az elmúlt pár évben az unió fő témája az a fajta gazdaságpolitikai koordináció kikényszerítése, aminek a lényege, hogy az egyes kormányok csak addig nyújtózkodjanak, ameddig a takarójuk ér.
Tavaly már reálisan szóba kerülhetett, hogy – az egyezmény történetében először – valamelyik országtól, történetesen épp tőlünk, tényleg elveszik a kohéziós pénzek egy részét. Ez a leginkább húsbavágó szankció, ami csak a túlzottdeficit-eljárásnál jöhet szóba, és eurómilliárdok elvételét jelenti.
Mi a helyzet most?
Miközben azonban az EU a válság nyomán elképesztően törekszik arra, hogy olyan követelményrendszert építsen ki, ami az egyes országok hosszú távú fenntarthatóságot biztosítja, a jelenlegi hatékony eszközei, mint a túlzottdeficit-eljárás, csak a rövid távú költségvetési folyamatok ellenőrzésére alkalmasak.
Ebből jönnek olyan fordítva elsülő dolgok, mint nálunk, hogy a hosszú távú folyamatok miatt fennálló feszültséget a kormányok rövid távon jó, hosszú távon viszont inkább káros, a gazdasági növekedést lassító bevételnövelő intézkedésekkel is meg tudják oldani. Különösen, hogy az EU-nak is korlátozottak az erőforrásai, nem látnak bele olyan mélyen az adott ország folyamataiba, mint a helyi intézmények.
Ha kikerülünk az eljárás alól, az azt jelenti, hogy lazul az eddigi ellenőrzés, nem kell negyedévente, gyakorlatilag minden lépésünk után jelentenünk az uniónak, hogy hogyan látjuk a gazdasági pályánkat. Rövid távon tehát nő a gazdasági függetlenségünk. Emiatt viszont felmerülhet, hogy a kormány a külső nyomás elmúltával egy választási költségvetés keretein belül állhat neki szórni a pénzt, jöhet a pedagógus- vagy akár egy általánosabb közalkalmazotti béremelés. Persze egy igazán durva kiköltekezésnek most is komoly politikai kárai lennének, hamar súlyosbodhatna a hülyegyerek-pozíciónk is Európában.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
