180 milliárdot tarthat meg a kormány
További Gazdaság cikkek
- Olyat mondott a pimasz palack forgalmazója, amire a MOHU sem számított
- Ilyet még nem láttunk: Magyarország legnagyobb energiatárolója épül
- Elkezdődött a nagy balatoni stégrazzia, nincs kegyelem
- Drámai létszámleépítés jön az egyik legnagyobb észak-magyarországi gyárnál
- Vészhelyzet van a szomszédban, tömegesen vándorolnak el az országból
Az úgynevezett engedélyezési EU-irányelvvel nem ellentétes sem az elektronikus hírközlési szolgáltatókra Franciaországban kivetett különadó, sem a mobiltelefon-szolgáltatásokat terhelő máltai jövedéki adó - mondta ki csütörtökön ismertetett ítéletében az unió luxembourgi székhelyű bírósága. A döntés meghozatalakor az volt alapvető szempont, hogy a szóban forgó irányelv nem korlátozza a tagállamok hatáskörét az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtását terhelő, nem igazgatási jellegű díjak kivetésére.
Mi is megúszhatjuk
A magyar és francia adónem meglehetősen hasonlít egymásra, mindkettőt a telekom cégek árbevételére vetették ki. A franciák az 5 millió euró feletti árbevétel 0,9 százalékát kérték el különadó formájában, azért, hogy a köztévé adásait reklámmentessé tehessék. Magyarország 2010-2012 között 4 százalékos adót vetett ki a 0,5 milliárd és 5 milliárd forint közötti árbevételre, az 5 milliárd feletti részre pedig 6,5 százalékos, árbevétel arányos adókulcsot alkalmazott.
A franciák győzelme után komoly esély van arra, hogy a magyar sarccal sem lesz gond, ennek köszönhetően pedig nem kell visszafizetnie a kormánynak azt a 180 milliárd forintot, amit eddig telekomadóként beszedett a szektorban működő cégektől.
Jöhet a következő?
A telekomadót egyébként a magyar kormány időközben kivezette és helyette bevezette a telefonadót, amely eddig percenként és smsenként 2 forintos pluszterhet jelentett. Az üzleti előfizetők számára ezeket a kormány idén, a Varga-csomagon keresztül augusztustól 3 forintra emeli. Ennek az adónak az ügyében is eljárás indult már Magyarországgal szemben, és Brüsszel nagy eséllyel ezt is bíróság elé fogja vinni.
Amikor hazánk 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, arra vállalt kötelezettséget, hogy a telekommunikációs szektor vállalatait a szabályozás költségein túl külön terhekkel nem sújtja - mondta az Indexnek Gyurcsik Attila, a Concorde elemzője.
Ha az EU most elkaszálta volna a francia adót, az sem jelentett volna feltétlenül megkönnyebülést a hazai telekomcégeknek. A brüsszeli bürokrácia lassúsága miatt a magyar kormány újabb és újabb adókkal tudta volna mindig pótolni az épp megszűnőket, így a 2-3 éves késéssel reagáló EU-s tisztségviselők képtelenek lettek volna betartatni hazánk korábban vállalt kötelezettségeit.
Érdekes döntés
A francia ügyben hozott bírósági döntés azért is érdekes, mert éppen az elmúlt hetekben jelent meg az a javaslat, amely lényegében eltörölné a roaming díjakat az unió területén. Így külföldön is annyiért telefonálhatnánk, mint itthon, vagy egy külföldi előfizetéssel is az ottani tarifákat használhatnánk. Ezzel együtt egyre több jel mutat arra, hogyha nem is jövőre, de Brüsszel mindenképpen a telekommunikációs piac további egységesítésére készül - mondja Gyurcsik.
Ez logikus lépés, hiszen Európa már most is jelentős lemaradásban van az infokommunikációs hálózatok minőségének tekintetében mind az ázsiai régióval, mind az USA-val szemben.
Hogy lesz olcsóbb a telefonálás?
Ha az uniós belüli egységesítés egyszer teljes lesz, akkor a Magyarországon használt osztrák vagy szlovák mobil-előfizetéssel könnyedén ki lehetne kerülni a 2-3 forintos adót, és a 27 százalékos hazai áfánál is kevesebbet kellene fizetni.
Ez hatalmas versenyhátrány lenne a hazai szolgáltatóknak, akik egy ilyen helyzetben akár szép lassan tönkre is mehetnek. Ebben az esetben nem csupán a telefonadótól esne el az aktuális kormány, hanem társasági és személyi jövedelemadó bevételektől is.