Bekeményít a kormány a devizahiteles-ügyben

Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a devizahitel-nyújtás korlátozása miatt.

A Nemzetgazdasági Minisztérium csütörtök délelőtt közölte, "a kormány fenntartja azon álláspontját, hogy a devizahitel továbbra is kockázatos termék, amit... célszerű korlátozni, így továbbra sem tartja indokoltnak a változtatást a devizahitelek jelentős kockázatára tekintettel..."

Az egyik első intézkedést támadják

2010 nyarán az Országgyűlés egyik első döntése volt, hogy megtiltotta az ingatlan jelzáloghoz kötött devizahitelezést. "Erre azért volt szükség, hogy megálljon a lakosság további eladósodása, amely az otthon elvesztésének kockázatot hordozza. Ugyanakkor az EU szabályaival összhangban azonban nem zárhatjuk el a deviza alapú lakáshitel lehetőséget emberek elől, ezért szigorú feltételekkel, de a Kormány visszaállította a deviza alapú lakáshitelezést" - közölte az NGM.

Ahogy fentebb említettük, azt a Bizottság is elismeri, hogy a természetes személyeknek nyújtott deviza jelzáloghitelek kockázatosak, de azzal érvelnek, hogy a vitatott rendelkezésnél léteznek kevésbé korlátozó alternatív intézkedések is. A jelenlegi szabály az, hogy devizahitelt az kaphat, aki az igényelt devizanemben legalább a minimálbér 15-szörösét keresi. Jelenleg a minimálbér 98 000 forint, a szabály tehát azt jelenti, hogy közel 1,5 milliós devizajövedelem alatt senki nem kaphat Magyarországon devizahitelt.

A megoldás azért érdekes, mert akinek devizában van jövedelme, annak eleve nincs árfolyamkockázata, ami a magyarországi devizahitelesek esetén a legnagyobb bajokat okozta. Az árfolyamkockázat nélkül viszont kérdéses - és pontosan ezt feszegeti most Brüsszel -, hogy miért nem kaphat valaki devizahitelt ma Magyarországon mondjuk már 300-500 ezer forintos bejelentett devizajövedelemmel.

Korlátozza a tőkemozgást

Az EB egyébként úgynevezett hivatalos felszólító levelet küldött Magyarországra, mert megítélésük szerint sérti a tőke szabad áramlásának uniós elvét egy 2011 júliusában született kormányrendelet. A rendelet azt írja elő, hogy csak az kaphat devizahitelt, akinek az adott devizában akkora bruttó havi jövedelme van, amely forintra átszámítva meghaladja a minimálbér tizenötszörösét.

A bizottság szerint ez olyan mértékben leszűkíti a lehetséges hitelfelvevők körét, hogy a szabályozás de facto olyan korlátozás bevezetését jelenti, amely a devizahitelezés teljes betiltására hasonlít, ami egyébként pár nappal a kormányrendelet megszületése előtt, 2011. július 1-jén szűnt meg.

Az unió működéséről szóló szerződés általánosságban tiltja a tőke szabad mozgásának bármiféle korlátozását, és ez alól csak ritkán enged kivételt tenni a szerződésben lefektetett indokok alapján, vagy a közjó érdekében, kényszerítő okok miatt. A korlátozásnak arányosnak és megfelelőnek kell lennie a kitűzött cél elérésére, de az uniós szabályok szerint nem mehet tovább az ehhez szükségesnél.