Barátok jönnek nyaralni? Fizessenek adót!

Mint minden évben, idén is megdöbbenéssel fogadták a közösségi oldalakon a Balatonnál nyaralók, hogy a helyi önkormányzat pénzt akar legombolni róluk csak azért, mert ott alszanak egy barátjuk nyaralójában. Az önkormányzatoknak bár évek óta jogukban áll, nem mindig ellenőriznek szigorúan, tehát ha csak a nyaraló tulajdonosa magától le nem jelenti, nehéz megállapítani, hogy ott nyaralt-e valaki valakinél.

Pedig a törvény szerint az idegenforgalmi adót (ifát) mindenkinek fizetnie kell, ha az önkormányzat ilyet meghatároz, és nem csak a Balaton partján. Aki nem állandó lakosként az önkormányzat "illetékességi területén" legalább egy vendégéjszakát tölt, vagyis "vendégként eltöltött, éjszakát is magában foglaló, legfeljebb huszonnégy órát", annak ifát kell fizetnie.

A városok pedig szűkülő anyagi forrásaik miatt minden lehetőséget megragadnak, hogy bevételhez jussanak. A beszedett idegenforgalmi adó arányában ráadásul állami normatíva is jár, a kedveltebb turisztikai célpontok néhány tízmillió kiegészítéshez jutnak évente. Tavaly és tavalyelőtt is 6,5 milliárd forint idegenforgalmi adóval számoltak az önkormányzatok.

A földvári és szemesi razzia

Idén egy balatonszemesi ellenőrzés miatt, tavaly a balatonföldvári gyakorlat miatt kapták fel sokan a fejüket, ott ugyanis hét hivatali dolgozót is ráállítottak arra, hogy ellenőrizze, fogadott-e valaki vendéget, a sövényen át leskelődtek, embereket kérdezgettek. Egy korábbi közérdekű adatigénylésből kiderül az is, a behajtás nagyjából három millió forintba került, de szépen megtérült, 45 millió forint jött be ezen a soron a városnak.

Egyébként a legtöbben azért nem találkoztak még ellenőrökkel, mert a revizorok maguktól csak úgy nem mehetnek be bármilyen nyaraló, ingatlan területére. Inkább a könnyebb célpontokra utaznak, és a fizetős helyeket, panziókat, kiadó szobákat ellenőrzik. Az idegenforgalmi adó településenként eltérő, és az önkormányzatnak viszonylag nagy mozgástere van abban is, hogy kivételeket állapítson meg.

Diákok, papok, katonák

Néhány kivételt már maga a törvény is felsorol. Eszerint nem kell adót fizetnie a diákoknak, a szolgálatba érkező katonáknak, rendőröknek, és a 18 év alattiaknak, de azoknak sem, akik például kórházba érkeztek az adott városba. Ugyanígy nem fizetnek azok a vállalkozók és embereik, akiknek van telephelye, vagy székhelye a településen, vagy akik ott ideiglenes iparűzési tevékenységet végeznek. Mentesül természetesen az üdülő tulajdonosa, vagy bérlője, és ezek Ptk-ban meghatározott hozzátartozóik. És nem kell fizetnie az egyházi személynek sem, ha azért jött, hogy hitéleti tevékenységet végezzen, és az egyház tulajdonában lévő épületben alszik.

Aki eleve fizetős helyen aludt, annak a törvény szerint vagy éjszakánként fix összeget, vagy a szállásdíj négy százalékát kell befizetnie, aki viszont ingyen, rokonoknál, barátoknál aludt, annak éjszakánként, egy, az önkormányzat által meghatározott összeget.

Az igazi felelősség a szállásadóé, hiszen elvileg neki kell beszedni az adót vendégeitől az ott tartózkodás utolsó napján. Ha neki nem fizettek, de be szeretné tartani a törvényt, a pénzt akkor is be kell fizetnie, az ugyanis erről is rendelkezik.

Füred és Csopak a legdrágább

Maga az idegenforgalmi adó egyébként annyira nem új jelenség, hogy évtizedek óta létezik, a legtöbb balatonparti településen például már a kilencvenes évek elején bevezették, azóta főleg az adó mértéke változott.

A Magyar Államkincstár helyi adókat összefoglaló adatbázisát böngészve kiderül, a Balaton környékén a legtöbbet egy éjszakáért Csopakon, Balatonalmádiban és Balatonfüreden kell fizetni, 450 forintot, a legolcsóbban balatonendrédi és balatonhenyei ismerőseinknél húzhatjuk meg magunkat, éjszakánként 50-90 forintért.

Az önkormányzat a törvényben meghatározott kivételeken kívül is felmenthet bizonyos köröket az adófizetés alól. Balatonudvariban, Balatonkenesén, Keszthelyen, Sármelléken, Balatonszőlősön és Zánkán például nyugodt lelkiismerettel alhatnak ingyen barátaiknál a 70 év felettiek, Révfülöpön csak a 13. éjszakától nem kell adót fizetniük az időseknek.

Németek, lengyelek, nagycsaládosok

Zamárdiban gáláns módon elengedik az adót azoknak a sportolóknak, kulturális rendezvényen szereplőknek és a partnervárosok lakóinak, akik az önkormányzat meghívásából érkeznek a városba. Zamárdiban tehát adómenetesen alhatnak a székelyvéckeiek, a malschi németek, az Ustrzyki Dolne-ból érkező lengyelek, de még a villányiak is. Persze ők is csak akkor, ha a település hívja őket, máskülönben ki kell fizetni a 370 forintot éjszakánként.

Keszthely a nagycsaládosokat sem szívesen sarcolja, ha három vagy több gyereket tart el valaki, és együtt nyaralnak a városban, nem vasalják be rajtuk az adót. Akadnak olyan helyek is, ahol övezetekre van osztva a település, és övezetenként eltérő az adó mértéke, Kenesén például a 2. övezetben 20 forinttal olcsóbban jön ki egy éjszaka.

Balatonlellén nem kell fizetnie az idegenforgalmi adót a vakoknak és a mozgáskorlátozottaknak sem, ha tagságiukkal ezt tudják igazolni.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!