Orbán durván kiosztotta Európát
További Gazdaság cikkek
- Rég nem látott mértékben verték hitelbe magukat a magyarok
- Csaknem 500 milliárd forintot keresett a magyar állam szeptemberben
- Nincs építkezős kedvében a magyar, évtizedes visszaesés látható
- Véget ért a Boeing sztrájkja, megszületett a megállapodás
- Nagy Elekkel új vezetőség érkezett a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara élére
"Mi mindig az önök felvétele mellett voltunk, és megpróbáltuk meggyőzni azokat, akik ez ellen voltak, vagy vonakodtak igennel szavazni Horvátország tagsága mellett, és végül sikerült" - mondta Orbán Viktor a horvát közszolgálati tévének (HTV) adott, csütörtök este sugárzott interjújában.
Mi jobban értünk az emberek nyelvén
"A horvátok számára friss tapasztalat, hogy míg ők és a magyarok is szeretnek világosan beszélni, az európaiaknak ez nem tetszik. Az EU-ban nem mondják ki azt a szót, hogy nem, törölték a szótárukból, helyette azt mondják, hogy ezen még gondolkodnunk kell, több információra van szükségünk. Ezért ha valaki nem akarja azt mondani a másiknak, hogy lassíts, vagy nem akar nemet mondani, akkor használja ezt a bonyolult európai politikai nyelvezetet! Részben azért van, hogy az európai emberek nem értik az Európai Uniót, mert nem értik ezt a nyelvezetet" - mondta Orbán Viktor.
A riporternek arra a felvetésére, hogy azért halogatták-e Horvátország felvételét, mert a volt Jugoszlávia minden tagköztársaságát egyszerre akarták felvenni, a miniszterelnök azt válaszolta: "A gond nem a nemzetekkel volt, nem azzal, hogy önök horvátok". Sőt, az EU nagyon is szereti a horvátokat, mert szép ország, gazdag a kultúrája, és sikeres. Az ellenérv inkább a gazdasági válsággal függött össze. Általánosságban az EU - azok az országok, amelyek benne vannak - retteg attól, hogy felgyorsítsa saját bővítését, mert egyre kevesebb a pénze, és egyre több a tagországaiban a belpolitikai és a gazdasági nehézség. A társadalom egy része ellene van a bővítésnek, és a politikusok hajlanak ennek a magatartásnak a követésére - mondta.
Nyugaton elveszik a versenyképesség, jön a zűrzavar
"Az Európai Unióban mindenki - és bizonyos fokig a magyarok is - szocializációjuk során azt a nagyon egyszerű politikai gondolkodásmódot tették magukévá, hogy a nyugat-európai országok gazdagok, mi pedig a szovjet zónába tartozunk, ami rossz, tehát a feladat egyszerű, azt kell csinálni, amit a nyugatiak."
"Ennek azonban vége, a világ megváltozott. Ha megnézzük, hogy most hogyan teljesítenek a legjobb nyugat-európai gazdaságok, azt látjuk, hogy elveszítik versenyképességüket, hogy a jóléti állam már nem fenntartható, hogy nagy társadalmi elégedetlenség és zűrzavar tör a felszínre. Ezt látva nem mondhatjuk a magyar népnek, hogy csinálja azt, amit a nyugatiak. A nyugat-európai társadalmaknak vannak jó és rossz jelenségei."
A többiekkel egybevéve már mi is jók lennénk
Ezért nekem az a véleményem, hogy minden eurózónán kívüli országnak kell, hogy legyen saját gazdasági stratégiája. Szerintem a közép-európai országok érdekei sok területen azonosak, ezért nekünk, közép-európaiaknak el kellene gondolkodnunk azon, hogy esetleg legyen egy közös gazdasági stratégiánk" - mondta Orbán.
Ha összeadjuk Lengyelország, Szlovákia és Magyarország gazdasági növekedését, és a kicsit stagnáló, de még mindig pozitív csehországit, akkor nyilvánvaló, hogy a térség nélkül - bár annak háttere természetesen a német gazdaság - nem volna gazdasági növekedés az EU-ban - tette hozzá.
Szerinte átvették a módszereinket
"A nyugatiak nem mindig szeretik a mi gazdasági stratégiánkat. Amikor ennek egy új eleme jelenik meg, akkor mindig sok kérdést tesznek fel, időnként érdeksérelmeket szenvednek el, mégis a legjobb nyugat-európai polgárok felteszik a kérdést: miért nem csináljuk mi is azt, amit a közép-európaiak. Én voltam az első miniszterelnök, aki bevezette a banki különadót, és most a többség ugyanezt csinálja.
A multinacionális cégek bizonyos adói - az igazságosabb társadalmi teherviselés - szintén a mi kezdeményezésünk volt, de már általánosan alkalmazzák. "Egy kérdésre, amely az INA-Mol-ügyet firtatatta, Orbán Viktor azt monda: ez egy üzleti kérdés, amelyet nem szabad politikai szintre emelni, mert a két ország politikai kapcsolatai kiválóak.
Mi nem törekszünk arra, hogy a szűkebb körbe tartozzunk
"Miközben európai egyesült államokról beszélünk, nyilvánvalóan vannak törésvonalak Európában, mi lesz a jövő, nagyobb integráció vagy még nagyobb megosztottság?" - kérdezte a riporter.
"Mi úgy képzeljük el Európa jövőjét mint nemzetek unióját, nem pedig mint egyesült államokat, mert mi magyarok vagyunk, számunkra a nemzeti szuverenitás nagyon fontos. Hajlandók vagyunk nemzeti szuverenitásunk bizonyos szegmenseit másokkal közösen gyakorolni, de szeretnénk azt megtartani, szeretnénk magunk kormányozni saját országunkat" - válaszolt a kormányfő.
"De az eurózóna országainak intenzívebbé kellene tenniük és fel kellene gyorsítaniuk együttműködésüket, és mélyíteni integrációjukat. Mert ha valamely országnak közös valutája van másokkal, akkor nehéz fenntartania a szuverenitásnak azt a szintjét, amely a valutaközösségen kívülieknek van. Én az eurózóna országainak egyre mélyebb együttműködésére számítok, nekünk pedig - akik nem tartozunk bele - ki kell alakítanunk egy ésszerű kapcsolatot az Európai Uniónak ezzel az új magjával" - mondta végül.
Cikkek, esélyek, portrék, eredmények, térképek – minden egy helyen!
Ne maradjon le semmiről, kövesse az Indexen az amerikai elnökválasztás legfontosabb pillanatait és böngéssze a Fehér Ház blog tartalmait!
November 1-től folyamatosan frissülő hírfolyamunkban számolunk be minden fejleményről, a voksolás éjszakáját kiemelt figyelemmel kísérjük. A választás másnapján reggel hét órától élő videós műsorral jelentkezünk, interaktív térképeink segítségével pedig minden információt megtalál!