Így hatott az árvíz a költségvetésre

Csúnyán indult az idei év a költségvetés számára, a kormányzati szektor GDP-arányos hiánya ugyanis az első három hónapban 3,8 százalék volt. Ez a legmagasabb deficit 2011 negyedik negyedéve óta. A bevételek ugyan emelkedtek az előző év első negyedévéhez képest, a kiadások azonban ennél még erőteljesebben. Ezen belül látványosan megugrottak nyugdíj és nyugdíjszerű ellátások, írta a portfolio.hu.

A KSH adatai szerint 2013. első negyedévében a kormányzati szektor bevétele 3 129,8 milliárd Ft, kiadása 3 401,9 milliárd Ft, hiánya 272,1 milliárd Ft volt. A részletekből kiderül, hogy a bevételek összességében 3,6 százalékkal voltak magasabbak az idei első negyedévben a tavalyi azonos időszakhoz képest.

Ezen belül a legnagyobb mértékben (6,4%) a folyó jövedelem- és vagyonadók emelkedtek, amelyen belül az energiaellátók jövedelemadója közel hatszorosára nőtt, valamint új adóként jelent meg a kisadózók tételes adója (KATA). A termelési és importadók bevételei 3,7 százalékkal emelkedtek, ezen belül ugyanakkor az áfabefizetések 0,3 százalékkal csökkentek. A tőkeadók 18,6 százalékkal csökkentek, amely főképp a pénzügyi szervezetek különadója csökkenésének tulajdonítható.

A kiadások 5,1 százalékkal haladták meg a tavalyi első negyedévi összeget. A pénzbeni társadalmi juttatások 2,2 százalékkal növekedtek, ezen belül a nyugdíj és nyugdíjszerű ellátások 7 százalékkal emelkedtek, a többi juttatás pedig csökkent. A kamatkiadások (8,9%) és a bruttó állóeszköz-felhalmozás (16,8%) egyaránt bővültek. Utóbbi jelentős bővülése az árvízvédekezéssel kapcsolatos nagyprojekteknek és a katasztrófavédelmi fejlesztéseknek tulajdonítható. A folyó termelő felhasználás (4,9%) és a munkavállalói jövedelem (5,4%) szintén növekedett.