Durva veszteségek az állam bankjánál

Több mint 17 milliárd forintos veszteséggel zárta a tavalyi évet a Magyar Fejlesztési Bank, jórészt megörökölt gondok és az államosítások miatt – mondta Baranyay László, az MFB elnök-vezérigazgatója az állami cég éves jelentésének bemutatóján.

A drága örökséget okolják

A veszteség részben abból fakadt, hogy ingyen kellett átadniuk az államnak az Eximbankban és a Exporthitel Biztosítóban (MEHIB) lévő részesedésüket, ami 13,4 milliárd forintos mínuszt jelentett. Másrészt a korábbi rossz hiteleiken buktak még 25,1 milliárd forintot, de ezekből csak a legkirívóbbakat nevezték meg. Ezeken az egyébként régebbi hiteleken csak 2012-ben több mint egymilliárd forintot bukott az állam.

A négy kiemelten rossz projektből az látszik, hogy főleg ingatlanfejlesztéssel fürödtek be, de például a csődeljárás alatt lévő Techcon villamosenergia-termeléssel próbálkozott.

Legproblémásabb MFB-hitelügyletek 2012-ben		(adatok milliárd forintban)
Első szerződés időpontja	Partner	Kockázatvállalás összege 2012. dec. 31-én
2009. július 21.	R-Co Ingatlanforgalmazó Zrt.	26,9
2005. július 22.	ETO Park Kft.	18,3
2005. szeptember 30.	Techcon Kft.	12,4
2008. július 10.	Origo Investment Kft.	11,6

Baranyay szerint az MFB kiemelt célja volt, hogy a milliárdos veszteségeket termelő beruházásoknál is inkább fenntartsa a termelést vagy a szolgáltatást, ameddig csak lehet, mint hogy az adott vállalkozást csődbe vigye. Így a további finanszírozásuk miatt működhetett tovább a győri ETO Park vagy az egerszalóki Saliris Hotel, és szerinte szintén van jövője a budapesti Rác fürdőnek és a KÖKI bevásárlócentrumnak Kőbánya-Kispest vasútállomásnál.

Rendkívüli dolgok történhettek

Azt is jó tudni, hogy az MFB kétféleképp ad olcsó hitelt. Egyrészt kereskedelmi bankokon keresztül meghatározott feltételekkel, másrészt közvetlenül is, az üzleti titok miatt kívülálló számára szinte teljesen titkos döntési mechanizmus alapján. Ezen közvetlen hitelek értéke 2012-re 75 milliárd forintnyit apadt az előző évi 601 milliárdról; úgy, hogy közben 125 milliárdnyi új hitelt folyósítottak. A hitelállomány ilyen szintű csökkenéséről mindössze annyit mondtak el, hogy ez több előre nem látható esemény miatt történhetett meg. Kiemelték, hogy a vállalat eredménye az értékvesztések, céltartalékok és a bankadó nélkül 24,5 milliárd forint lehetett volna.

Az MFB működésének megértéséhez azonban azt sem árt tudni, hogy a bank devizában vesz fel forrást, amit forinthitelként ad ki, az árfolyamkockázatot azonban nem ők viselik, hanem az állam, ezért tudnak a piacinál olcsóbb hiteleket adni. Így az árfolyamkitettségből adódó veszteség nem jelenik meg a könyveikben – különben elképzelhető, hogy a veszteség még nagyobb lenne –, ahogy a ritkábban előforduló nyereség sem.

Költségcsökkentés, végrehajtás

Az MFB emellett még némileg csökkentette a működési költségeit – 3 év alatt nagyjából 10 százalékot tudtak lefaragni –, és megújították a kockázatkezelési szabályzatukat is. Remélik, hogy ez látszódni is fog majd a jövőben.

A Takarékbankban szerzett kisebbségi tulajdonukról annyit mondott Baranyay, hogy ott minden esetben direkt kormányzati döntés születik, ők csak végrehajtók, ezért egyelőre nem is gondolkoznak stratégiai célokon a társaságnál.