Itt újabb végtörlesztés készül

A devizahitelek lehetséges felülvizsgálatának elsődleges oka az árfolyamkülönbség – közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a Reutersszel. A válaszból az is kiderül: ez alatt nem az árfolyamrést, hanem az árfolyamváltozásokat érti a minisztérium. A kormány július 24-ei ülését szenteli a témának – írja a portfolio.hu. A hírre mélyrepülésbe kezdtek az OTP részvényei, és a forint is gyengül.

A szerződések módosítását indokló körülmény elsősorban a deviza árfolyamkülönbség, mivel az adós nem hibáztatható azért, ha képtelenné válik az adósságszolgálatra egy olyan külső ok miatt, amilyen az árfolyam romlása – írta a minisztérium sajtóirodája a Reuters beszámolója szerint. A hírügynökség hozzáteszi: további részleteket nem közöltek.

Navracsics Tibor kedden este arról beszélt a Hír TV-n, hogy ősszel a kormány kísérletet tesz a devizahitelek problémájának általános jellegű rendezésére. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán azzal pontosította a Navracsics szavai miatti találgatásokat, hogy a Magyar Bankszövetséggel a deviza jelzáloghitelek sorsáról tárgyalnak.

1000 milliárd a tét

Szerdán megírtuk, deviza jelzáloghitelekből és szabad felhasználású jelzáloghitelekből összesen 3550 milliárd forintnyi volt május végén. Ebből 407 milliárd forintnyi hitelt euró alapon vettek fel, a többi egyéb deviza, aminek nagyon nagy százaléka (több mint 90 százaléka) svájci frank.

Ez a 407 milliárd forint a május végi euró/forint záróárfonyammal (296,73) számolva 1,37 milliárd euró. Ezt az ügyfelek átlagosan durván 255-ös átlagárfolyam mellett vették fel. Mivel ma 292 körül volt az euró, így a veszteség eurónként 37 forint, ami a teljes hitelállományra vetítve 50,7 milliárd forint árfolyamveszteséget jelent.

Ha egyszerűsítünk, a maradék 3143 milliárdnyi devizahitelt svájci frank alapúnak tekinthetjük. Ez 238 forintos záróárral számolva 13,15 milliárd svájci frank tartozást jelent. A frankhiteleket 155-160 körüli áron vette fel a lakosság. 160-as átlaggal számolva, és a mai 238-as árral, 78 forint az árfolyamveszteség minden egyes frankon. Ez összesen 1025 milliárd forint árfolyamveszteséget eredményez. (Az adatok nagyrészt tartalmazzák a már bedőlt és a még fizető adósokat is.)

Mit jelent ez?

Azt, hogy a teljes érintett devizahiteles kör összesen 1075 milliárd forint árfolyamveszteségben ül. Ezt jelen állás szerint – a különböző kedvezményes lehetőségekkel, például az árfolyamgáttal most nem számolva – a hitelek felvevőinek kellene visszafizetniük.

A kormány erre mondja azt, hogy egy törvénymódosítással lehetőséget teremtene arra, hogy az adósok kimeneküljenek ebből a csapdahelyzetből. A számlát azonban valakinek fizetnie kell. A kérdés, hogy az árfolyamveszteség milyen arányban oszlana meg a kormány, a bankok és az adósok között. Kézenfekvő megoldás lehet a harmadolás; ez minden érintett szektornak 358 milliárdos terhet jelentene.

„A bankok úgy általában elbírnák a csomag egyharmadát, valószínűleg nem dőlne össze a bankrendszer, de azért ez már a sokadik pofon lenne, és számos banknak tőkeemelésre lenne szüksége″ - nyilatkozta korábban az Indexnak Gyurcsik Attila, a Concorde elemzője. De kérdés, hogy az állam a maga 359 milliárdját honnan teremti elő?

Félmegoldás lehet a megoldás?

Továbbra is kérdéses, hogy az újabb mentőöv kiket érintene. Elképzelhető ugyanis, hogy nem a teljes lakossági deviza jelzáloghitel-állományra, hanem csak annak a nem fizető, 90 napon túli részére vonatkozna az árfolyamveszteség elengedése, vagy szétosztása. A nem teljesítő állomány most 760 milliárd forint körül van, így ez a veszteség jóval kisebb lenne, nem érné el a 230 milliárd forintot.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!